Lejtőn a köztéri reklámok

Bár a közterületi reklámfelületeken már tavaly is harmadával esett a reklámköltés, a nemzeti fejlesztési miniszter által beterjesztett novemberi törvényjavaslat tovább szűkítené az ügynökségek mozgásterét. Felszámolnák például az autópályák mentén az óriásplakátokat, de a városi felületekből is jóval kevesebbet engedélyeznének. A szakma a javaslatot megelőző egyeztetést hiányolja.

A nemzeti fejlesztési miniszter november 19-én terjesztette a parlament elé a közterületi reklámfelületeket érintő törvénytervezetet. A változtatást nem a nagy visszhangot kapott médiatörvény-tervezetben, hanem az úgynevezett az „egyes közlekedésű tárgyú törvények módosításáról” (vagyis a KRESZ) szóló összefoglalóban tették közzé.

Eszerint a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

A módosító javaslat szerint tilos elhelyezni – a járda, a gyalog-, a kerékpár- és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási, villany-, telefon- és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.

Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a négy négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást szolgálják – áll a rendelkezésben.

Magyarországon mintegy 23 cég foglalkozik kültéri reklámokkal, országszerte körülbelül 50-55 ezer plakátot értékesítenek. A Magyar Közterületi Média Szövetség becslése szerint a törvényjavaslat 3-5 ezer hirdetőfelületet szüntetne be, amely szinte minden ügynökséget érzékenyen érinthet.

Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Világgazdaság megkeresésére elmondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, ám fontosnak tartják a tájékozódás szabadságát is, a köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálták. Mezriczky nehezményezte azt is, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel.

Megkerestük a Magyarországon a teljes köztéri piacon csaknem 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező EPA Media Hungary Kft.-t, amely az Akzent Média, az Intermédia, a Magnum Megaboard, a Multireklám, valamint az Outdoor ügynökséget tömöríti. Szelei Szilárd kereskedelmi vezérigazgató azonban elzárkózott a nyilatkozattételtől. Az azonban sejthető, hogy a több mint 17 ezer óriásplakáttal a szegmensben 49 százalékos piaci részesdéssel rendelkező EPA Médiát komolyan érinti a javaslat.

Az inkább hirdetőoszlopokban „erős” – országszerte csaknem 1600-at árusító – Mahir Cityposter Kft. véleményét is szerettük volna kikérni, ám Kovács István, ügyvezető igazgató nem akart nyilatkozni törvénytervezetről.

Az MRSZ adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd forintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre. Ez csaknem 30 százalékos csökkenés 2008-hoz képest. A teljes reklámtorta mintegy 20 százalékkal zsugorodott. TL