Néhány területen előrelépést jelent a múlt héten benyújtott médiatörvény-tervezet, de vannak érthetetlen, illetve teljesen indokolatlan pontjai is – vélik a Világgazdaság által megkérdezett tévépiaci szereplők.
„A törvénytervezet a tekintetben mindenképpen előrelépést jelent a jelenleg hatályos szabályozással szemben, hogy jobban figyelembe veszi azt a többcsatornás kultúrát, amely a világon és Magyarországon is kialakult” – mondta lapunknak Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. Az új szabályozás több pontját azonban kifogásolják.
„Érthetetlennek tartjuk azt a passzust, amely előírná, hogy a csatornák a költségvetésük 3 százalékát fizessék be egy mozifilmes alapba, amelynek felhasználásáról a Médiatanács döntene. Eddig is volt előírás arra nézve, hogy az adóknak mennyi pénzt kellett magyar filmek támogatására költeni, azonban mindenki saját hatáskörben dönthetett arról, milyen produkciókra adott pénzt. A tervezett előírás ebben a formájában viszont gyakorlatilag egy új adót jelent” – véli a programigazgató.
Szintén túlzónak tartja a médiaszabályozásnak a tévécsatornákra kiszabható büntetésekkel foglalkozó paragrafusait, miszerint a jelentős befolyású adókra akár 200 millió forintos bírságot is kiróhatnak, illetve egy hét elsötétítésre is ítélhetik őket. „Korábban bíztunk abban, hogy eltörlik az elsötétítést mint szankciót, ugyanis ez elsősorban a nézőket bünteti” – mondta Kolosi Péter. Szintén nem értik azt az előírást, amely arra kötelezi a jelentős befolyásoló erejű (jbe) médiumokat, hogy az eddigi előírás mellett – miszerint 18 és 21 óra között legalább 20 perces önálló hírműsort kell sugározniuk – ezentúl reggel is legalább egy 15 perces hírblokkal kell jelentkezniük. Ez Kolosi Péter szerint különösen hétvégén érhetetlen előírás, ugyanis a reggeli órákban ezeken a napokon gyerekműsorokat szoktak sugározni.
Legfőképpen a tervezet szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseit kifogásolta Péntek Zoltán, a TV2 jogi képviselője. Mint azt lapunknak elmondta: bíznak abban, hogy a Médiatanács hatásköre és a szankciórendszer – amelyet aránytalanul szigorúnak tartanak – még változni fog. „A tervezet ugyanis olyan jellegű hatásköröket telepít a médiahatósághoz, amelyek megítélésünk szerint jelentős mértékű piaci beavatkozást tesznek lehetővé, valamint más hatóságoktól kíván elvonni feladatköröket” – magyarázta. Az ügyvéd is úgy látja: az új törvénytervezet a jbe-szolgáltatókra többletkötelezettségeket állapít meg, ez pluszfeladattal és így jelentős költségnövekedéssel is jár számukra. A törvénytervezet új, „hat éven aluliak számára nem ajánlott” korhatárkarikát is bevezet, ezzel kapcsolatban Péntek Zoltán elmondta, a csatornáknak meg kell majd tanulniuk a használatát, tehát azt, hogy mely tartalmak tartoznak ide, ebben ugyanis még nincs joggyakorlat. Kolosi Péter is úgy látja, az új korhatár értelmezése valamelyest bonyolíthatja a rendszert, azonban üdvözli és nézőbarátnak tartja azon szabályozást, amely szerint este tíz után nem kell kirakni a 16-os karikát, 23 óra után pedig a 18-ast sem.
A TV2 pozitívumként értékeli, hogy a törvénytervezet jellemzően szigorítás nélkül veszi át az uniós AMSZ- (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló) direktíva reklámszabályokra vonatkozó rendelkezéseit. Ennek kapcsán Kolosi Péter üdvözölte a termékelhelyezés mint hirdetési forma megjelenését, ez szerinte pezsgést hozhat a tévés hirdetési piacon.
Málnay B. Levente, a Chello Central Europe Műsorszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint nagy előrelépést jelent a most benyújtott médiatörvény-tervezet, elfogadásával olyan eszközök nyílnak meg a médiaszakma számára, mint például a televíziókban a termékelhelyezés, ami nagy esélylyel pótolhatja a válság következtében zuhanó reklámbevételek egy részét. A vezető szerint az uniós irányelveket komoly alapossággal követő tervezet arról tanúskodik, hogy a jogalkotó több – eddig korszerűtlen – kötöttség eltörlésével segíteni akarja a szakmát.
„A tervezet azonban nyitott kérdéseket is tartogat számunkra, néhány esetben hiányoljuk a konkrét megfogalmazást, az érthető definíciókat, a kiszámítható szabályozást” – tette hozzá Málnay. A műsor-szolgáltatási díj nagyságrendjét Magyarországon kívül – Csehországban vagy akár Angliában – a jelenleg érvényes itthoninál lényegesen alacsonyabb szinten, piacra lépést ösztönzően határozták meg. Ennek majdani mértéke a hazai piacon még nem ismert, ezt a pontot a törvény nyitva hagyja úgy, hogy a Médiatanács hatáskörébe utalja. A tartalmi kvóták esete is hasonló: maradéktalan betartásuk a tematikus televíziók esetében gyakran életszerűtlen.
„Értjük és elfogadjuk a sokszínűség védelme érdekében kialakított rendelkezéseket, ugyanakkor a műsorterjesztési piac gyakorlatával ellentétesnek látjuk az úgynevezett 25 százalékos szabály kiterjesztését az egyes programcsomagokra is. Ezzel épp a műsorcsomagok kialakításának szabadsága és közvetett módon a közönség érdeke sérülhetne, amely nyilvánvalóan nem érdeke a törvényalkotóknak” – húzta alá a szakember. AP–NM
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.