Olajos: A biomasszáé lesz a főszerep a következő tíz évben

Az államtitkár elmondta, a 2020-ig megvalósuló, megújuló energiaforrásokhoz köthető fejlesztéseknek köszönhetően több tízezer munkahely jöhet létre. A konzultációt hét nagyobb, egyenként 30-40 szakmai szervezet részvételével lezajlott fórum végén tartotta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Olajos Péter zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette, a Magyarország által 2020-ra vállalt, megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó 14,65 százalékos cél elérésében a legfontosabb szerepet a jelenleg a zöldenergia-termelés 80 százalékát adó biomassza erőművek játszhatják.

A helyettes államtitkár elmondta, 2015-ig 1000 Megawatt, jórészt szenes erőművi kapacitás, 2020-ig további 2300 megawatt szénhidrogén erőművi kapacitás esik ki a magyar energiaellátási rendszerből.

A Magyar Geotermális Egyesület képviselője, Szita Gábor azt jegyezte meg, hogy a tervezetben szereplő célszámok a következő 10 évben összesen 700 termálkút fúrását teszik szükségessé. Ennek költsége elérheti a 160 milliárd forintot, amelyet állami támogatás nélkül a szektor nem lesz képes kitermelni. Elmondta ugyanakkor, hogy a kedvező megtérülési mutatóknak köszönhetően ennek fajlagos értéke 125 milliárd forintra csökkenhet.

Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetségének alelnöke kifogásolta, hogy a tervezetben a bioetanol kárára eltolódás tapasztalható a biodízel irányába. A 27 uniós tagállamból 20 szorulhat bioetanol-behozatalra, s Magyarországnak minden adottsága megvan, hogy ezt az igényt kielégítse - tette hozzá.

A MOL képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntésnél figyelembe kell venni a keresletet is. A dízel-benzin fogyasztás jelenlegi aránya kettő az egyhez, és a GDP-növekedés beindulásával várhatóan bővülő szállítmányozási tevékenység még növelheti a dízelfelhasználás arányát.