A belvárosból az Üllői út felé terjeszkednek a szállodák

A KSH első három negyedévre vonatkozó adatai közül talán a legörvendetesebb fejlemény, hogy végre megállt az előző időszakokat jellemző meredek zuhanás (2007 és 2009 között átlagosan 10,3 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma), és miközben az országos adat még enyhe, 0,3 százalékos visszaesést mutat, a piac harmadát képező budapesti szállodai szegmens már növekedésnek indult.

„A 4,6 százalékos bővüléshez egyaránt hozzájárult az üzleti, illetve a szabadidős utak számának növekedése is, amit a nyugati gazdaságok fokozatos felpörgése mellett a továbbra is gyengélkedő forint, illetve a magyar fővárost megfizethető úti célként bemutató marketingkampány egyaránt erősített” – értékelte az adatokat Németh Richárd, a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezetője.

A vidéki turizmus esetében ebben az időszakban még nem érezhetők a kedvező nyugat-európai trendek (Az itteni vendégéjszakák 1,3 százalékkal estek vissza), ám a négycsillagos kategóriában elért 14,6 százalékos növekedés már jórészt ellensúlyozta a három- és az ötcsillagos kategóriából jelentett 4,1 és 4,2 százalékos csökkenést.

A szállodatulajdonosok joggal számíthatnak arra, hogy 2011-ben megáll az árak csökkenése, és a jövőben kevésbé kényszerülnek majd ezen a téren engedményekre. Ha a kereslet növekedése tartósnak bizonyul, a jelenlegi túlkínálatot néhány éven belül kiegyensúlyozottabb kereslet-kínálati viszonyok válthatják fel – áll a BDO elemzésében

A belföldi keresletet érezhetően élénkítheti, hogy az elemzők 2,5-3 százalékos GDP-növekedést várnak 2011-ben, emellett a 16 százalékos, egységes szja-kulcs 2011. január 1-jétől történő bevezetése szintén pozitív hatást gyakorolhat a lakossági fogyasztásra.

A nemzetközi keresletet Budapesten az üzleti klíma általános javulása mellett Magyarország uniós elnöksége is növelni fogja, ami a Magyarországra irányuló figyelem miatt az év második felében szintén további vendégéjszakákat generálhat majd a konferencia- és rendezvényszektorban (MICE - Meetings, Incentives, Conferences and Events) is. Az utóbbi két év visszaesése után a vállalatok ismét szembesülnek a konferencia-, szeminárium- és továbbképző rendezvények szükségességével, ezért a legnagyobb növekedés ezen a területen várható.

A vidéki szállodák teljesítménye jobban függ a hazai vendégek vásárlóerejének alakulásától és az üdülési csekk rendszerének módosításaitól. A szobafoglaltsági szintek stabilizálódását követően 2011-re és a következő évekre is enyhe, de folyamatos javulásra számíthatunk.

Egy jó helyen lévő, friss és divatos stílust képviselő szállodában még mostoha gazdasági viszonyok között is jobb árakat és magasabb kihasználtságot lehet elérni. Ez a tendencia a jövőben is érvényesül majd, és a kevésbé versenyképes hotelek változatlanul küzdeni fognak a kitűzött célok teljesítéséért. Budapesten a kiemelt szállodahelyszínek telítődésével a fejlesztők figyelme a kevésbé fejlett Üllői út és Soroksári út felé mozdul el. Ezek a helyek jól megközelíthetőek, rendelkeznek szabad építési telkekkel és elég közel fekszenek a környékbeli vállalatokhoz. A belvárosi kerületekre továbbra is nagy figyelem irányul, de itt az új fejlesztések során többnyire meglévő, „lelakott” ingatlanokat alakítanak majd át. Mivel az ilyen jellegű átépítések költségei rendkívül magasak, a beruházók még idén is sokszor tovább halasztják majd ilyen jellegű projektjeiket.

Vidéken a versenyképesség mellett a kiváló elérhetőség szintén fontos szempont. A szabadidős/MICE (konferencia) szektorban fontos sikertényező Budapest és a természeti és épített környezet látnivalóinak közelsége, valamint a szolgáltatások minősége. A termálfürdők látogatói számára az úti cél hírneve, a víz gyógyhatása, valamint az egészségügyi személyzetbe vetett bizalom a legfőbb tényezők. Az EU által finanszírozott és támogatott új létesítésű hotelprojektek dinamizmusában ugyanakkor mérséklődés várható, mivel az új pályázati tenderek már elsősorban a meglévő létesítmények bővítését és minőségi fejlesztését ösztönzik.

„A bankokkal és más pénzintézetekkel folytatott beszélgetésekből az derül ki, hogy míg 2009-ben a szállodaszektor gyakorlatilag feketelistán volt, 2010-ben már érezhető a szemléletváltás: a bankok hajlandóak felülvizsgálni álláspontjukat egyes ígéretes vagy folyamatban lévő projektekkel kapcsolatban. A bankok óvatossága azonban továbbra is fennmarad, és elsősorban meglévő hotelportfóliójuk elemzését, fejlesztését és nyereségessé tételét részesítik előnyben az új, bizonytalan sikerű ügyletekkel szemben. – hangsúlyozta Németh Richárd.