BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egészségpolitika a 24. órában

Feltételekhez kötött többletpénz – Folytatódik a szakmai vita az ágazat megmentéséről szóló Semmelweis-tervről

Mozgalmas év vár az egészségügyi ágazatra, ha a kormány végrehajtja a szakmával már javarészt egyeztetett változtatásokat. Ugyan január vége felé várható csak az egészségügy megmentésére készült Semmelweis-vitairathoz érkezett javaslatok öszszegzése, de a 2011-es költségvetés és a következő évekre prognosztizált gazdasági növekedés ismeretében a fő csapásvonal csaknem bizonyos. Lényegesen több közpénz nem jut a gyógyítóknak, ám a meglévőből a jelenlegi intézményrendszert nem lehet működtetni, ahogy az is valószínű, hogy újrafogalmazzák a tb-járulék fejében járó egészségügyi szolgáltatásokat.

Szakmai szervezetek ugyan évek óta erre biztatják az éppen hatalmon lévő egészségpolitikusokat, ám mindeddig kevés sikert értek el. Többször hozzáfogtak az egészségügy reformjához is, ám a toldozgatás semmit sem segített. A 2007-ben sebtében bevezetett, a társadalommal, a gyógyító szakmával nem egyeztetett változások eleve kudarcra voltak ítélve. Nem ott csökkent az ágyszám, ahol kellett volna, nem vették figyelembe a progresszivitási szinteket, s a betegek nem szerették a pár száz forintos vizitdíjat. Aztán a gazdasági világválság, majd az ágazatból kivont milliárdok hagytak súlyos nyomot az egészségügyi intézményrendszeren. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások reálértéken számolva 250 milliárd forinttal maradnak el a 20 évvel ezelőtti, 1990-es szinttől. A 2009-es kassza nominálértéken számolva 50 milliárddal volt kevesebb a megelőző évinél. Lerongyolódott az intézményrendszer, orvosok és szakdolgozók százai, ezrei hagyták el az egészségügyet. A májusban kormányra került Fidesz-KDNP-kormánynak ezzel is számolni kellett, miközben lényeges változtatások után – a korábbi önálló tárca helyett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részeként – kezdte meg munkáját.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a kinevezését követően nem sokat késlekedett. Már június 10-én, éppen a Világgazdaság egészségügyi szakkonferenciáján jelentette be azokat az azonnali döntéseket, amelyekkel korrigálni kívánta az előző évek egészségügyi intézkedéseit.

Megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, mondván: azt a korábban tervezett több-biztosítós modell miatt alapították. Felfüggesztette a gyógyítási minimumfeltételeket is, mondván, azok nem voltak reálisak. Az előírt tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt kórházi osztályok munkáját kellett volna szüneteltetni. Eltörölte a rezidensrendeletet is, amely a végzős orvostanhallgatók számára taszítóvá tette a szakképzési rendszerbe való belépést, mert a szakvizsga megszerzését követően négy évig a gyakorlati képzőhelyen kellett volna maradniuk. Jelenleg folyik az egészségügyi életpályamodell kidolgozása. Szócska Miklósnak szembesülnie kellett a gyógyítóintézmények pénztelenségével is. Kiderült, hogy 72 milliárd forint volt az intézmények fél évkor felhalmozódott adóssága, ebből 36,5 milliárd volt a lejárt számla.

Októberben döntött a parlament arról, hogy 27,5 milliárd forint többletforrást juttat a gyógyítóágazatnak, a pénzt decemberben utalta át az OEP a kórházaknak. Az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi megtakarításából származó összeg az első lépés az ellátórendszer konszolidációjában és a kialakult torz, igazságtalan rendszer felszámolásában – fogalmazott lapunknak az államtitkárság. Az átutalt összeg tíz százalékát az ellátáshoz való hozzáférés minőségének javítására, a várólisták csökkentésére használhatják fel az intézmények.

A pénz nagyobb részét a beszállítói tartozások kiegyenlítésére kell fordítaniuk. A többletpénz elnyerésének feltétele volt, hogy vállalták az adósságjelentési rendszerben és a struktúraátalakításban való részvételüket és azt, hogy konszolidációs tervet készítenek. Az államtitkárságra hárult annak a pernek a rendezése is, amelyet négy kórház kezdeményezett az előző minisztériummal a kapacitásaik csökkentéséből fakadó OEP-bevétel kiesése miatt. Az ágazat vezetője peren kívüli megállapodást kötött, és visszatérítési kötelezettség nélkül 3 milliárd forintot utalt át az OEP a Békés megyei, a hódmezővásárhelyi, a Hajdú-Bihar megyei és a keszthelyi kórháznak. Rehabilitálták a négy egyházi fenntartású kórházat is, mivel ők korábban nem kaptak normatív támogatást az önkormányzatoktól, nem kapták meg a kötelező béremelés fedezetét sem.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendeletmódosítást tervez, amely szerint a jövőben az egyházi kórházak más gyógyintézmények ellátási területéről is fogadhatnak betegeket, s rendezik a finanszírozásukat is. Ezzel egy időben a 146 ezer forintos országos gyógyítási alapdíj összege 150 ezerre nő. A konszolidáció része az alapellátás megerősítése. Ennek első lépéseként a kormány 1,730 milliárd forintot csoportosított át e területre. A felnőtt-, gyermek- és vegyes praxisok 200-200 ezer forintot kapnak, az alapellátást végző fogászatok pedig legfeljebb 150 ezer forintra számíthatnak. A tárca kiemelten kezeli a sürgősségi ellátás, a mentőszolgálat, az ügyeleti ellátás és a betegszállítás egységének megvalósítását. Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) centralizált, egységes diszpécseri rendszer lesz, ahhoz kapcsolják az orvosi ügyeleti rendszert, és minden aktív ellátást végző kórházban sürgősségi osztályt alakítanak ki. A kórházon kívüli és a kórházi sürgősségi ellátásban az „egykapus” modellt építik ki, ahol a sürgősségi szakorvosok a gyors diagnózis felállítását követően utalják a beteget az állapotának megfelelő osztályra. Hamarosan lecserélik az OMSZ elhasználódott mentőautóit.

Változó gyógyszer-finanszírozás

Döntött a T. Ház a gyógyszerpiaci liberalizáció megállításáról. 2017-ig a gyógyszertárakban a gyógyszerészeké lesz a többségi tulajdon, és csak betegellátási érdekből létesíthetők új patikák.

Hátravan még a kötelező orvosi és gyógyszerészi kamarai tagság visszaállítása, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz (gyse) ártámogatási rendszerének rendbetétele, ez az egészségügyi intézmények strukturális átalakításához hasonlóan nagy falat. A 2011-es gyógyszer- és gyse-kassza kevesebb az ideinél.

Betarthatósága vagy a támogatott termékek körének szűkítésével és a betegterhek növelésével, vagy a gyógyszercégek terheinek növelésével oldható meg, ám szakemberek szerint egyikben sincs tartalék.

A Semmelweis-vitairat készítői az intézményrendszer átalakítására, a progresszív ellátórendszer viszszaállítására, a betegbe-utalási rendszer átalakítására, a gyógyszer-támogatási rendszer megváltoztatására dolgoztak ki ajánlásokat, az erről szóló szakmai vita januárban fejeződik be

Hátravan még a kötelező orvosi és gyógyszerészi kamarai tagság visszaállítása, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz (gyse) ártámogatási rendszerének rendbetétele, ez az egészségügyi intézmények strukturális átalakításához hasonlóan nagy falat. A 2011-es gyógyszer- és gyse-kassza kevesebb az ideinél.

Betarthatósága vagy a támogatott termékek körének szűkítésével és a betegterhek növelésével, vagy a gyógyszercégek terheinek növelésével oldható meg, ám szakemberek szerint egyikben sincs tartalék.

A Semmelweis-vitairat készítői az intézményrendszer átalakítására, a progresszív ellátórendszer viszszaállítására, a betegbe-utalási rendszer átalakítására, a gyógyszer-támogatási rendszer megváltoztatására dolgoztak ki ajánlásokat, az erről szóló szakmai vita januárban fejeződik be -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.