„Kétezer méteres” bányavita

Megnehezítheti a hazai geotermikus kutatások és beruházások indítását az a szigorítás, amelyet a Mol csoport ellátási és trading ügyvezető igazgatója lát szükségesnek a tevékenység engedélyeztetésében. Fasimon Sándor elsősorban biztonsági szempontokkal érvelt a portfolio.hu-nak: azért kellene koncessziós jog megszerzéséhez kötni a mostani 2500 méteres mélység helyett már 2000 méter alatti fúrásokat is, mert szerinte e szinttől jelentkeznek fokozottan a szénhidrogén-bányászattal járó kockázatok. Ilyen mindenekelőtt a kitörés lehetősége, amely gazdasági károkat okozhat, sőt, emberéletet is követelhet.

Másképp látja az engedélyeztetés kérdését a geotermiára szakosodott egyik hazai társaság, a PannErgy elnöke. Mint Bokorovics Balázs a Világgazdaságnak elmondta, szerinte indokolatlan a 2000 méteres határ ilyen értelmezése, mert egyrészt szénhidrogént akár már 900 méteres mélységben is lehet találni, másrészt a 2000 méter alatti fúrást is csak szigorú, bányakapitánysági jóváhagyás mellett lehet elindítani. Az adott mélységhatárról – amelyet Fasimon Sándor erős kompromisszumnak nevezett – Bokorovics Balázs elmondása szerint a bányatörvény széles körű vállalati, önkormányzati és szakmai egyeztetések után döntött. Cége egyébként egyetlen fúrásnál sem „botlott” olajba vagy gázba.

Ha ennek ellenére is koncesszió megszerzéséhez kellene kötni a 2000 méter alatti mélységben indítandó munkát, az komoly akadályt gördítene a helyi, települési fűtési és melegvíz-ellátási céllal indítandó projektek elé. Ezekben jórészt olyan vállalkozások érintettek, amelyekben az önkormányzat kisebbségi tulajdonos.

Abban viszont egyetértett a két vezető, hogy mielőbb meg kell születnie a területet érintő szabályozásnak. Ha ez késik, Fasimon Sándor szerint érdemi beruházásokra sem lehet számítani; veszélybe kerülhetnek Magyarországnak a megújuló energiatermeléssel összefüggő vállalásai, s félő, hogy spekulációs szándékok miatt hasonló helyzetbe kerül az iparág, mint korábban a szélenergia.

Más okból is gyenge ellenszélbe került a geotermia. A néhány évvel ezelőtti általános lelkesedés után ma egyre gyakrabban hallani arról, hogy valójában fajlagosan drága, nehezen megtérülő beruházásokról van szó. „Azok érvelnek így, akik nem ismerik kellően a területet. Tény, hogy a kizárólag hőtermelési célú földhőprojektek megtérülése több év, de az is, hogy a végtermék, azaz a hő nem kap támogatást az egyszeri beruházási támogatás mellett. Ugyanakkor ezek a projektek eleve hosszú távra készülnek, általuk csökken az ország gázimportigénye, fosszilis energiahordozói felhasználása, és kisebb lesz a szén-dioxid-kibocsátása is, és olcsóbbak is a gázalapú hőtermelésnél” – sorolta a geotermia melletti érveket Bokorovics Balázs. Persze ezen iparágat nem azoknak találták ki, akik egy-két éven belüli megtérülést akarnak, vagy akik nem vállalják a fúrások 400-500 millió forintos költségét. E ráfordítással komoly kockázatot is vállal a beruházó, hiszen a fúrás sikertelen is lehet.

A PannErgy több geotermikus projektet is indított. Ezek közül egy, a Pécs közelében lévő szentlőrinci vállalkozás már élesben működik, hőtermelő kapacitása körülbelül 3-5 megawatt. A társaság az idén további két energiatermelő rendszert szeretne átadni, és már vizsgálja a környező országok kínálta lehetőségeket is.

A mélységi, tehát már áramtermelésre is használható gotermikus projektek a Mol szakembere szerint az előbbinél többe, 2-6 milliárd forintba kerülnek. Fasimon Sándor azonban felhívta a figyelmet, hogy e ráfordítás után hosszú időre jól kalkulálható költségek mellett lehet áramot és hőt termelni. A földhővel ráadásul lehetséges az úgynevezett zsinóráram-termelés is abból adódóan, hogy a geotermia – ellentétben a többi megújuló forrással – kiszámítható, magas kapacitáskihasználtságú termelésre képes az elektromos hálózati rendszer egyensúlyának veszélyeztetése nélkül.

A világ hőtermelő célú geotermikus kapacitásainak 60 százaléka öt nagy országhoz köthető a Termálenergia Társaság legutóbbi konferenciáján elhangzottak szerint. Az élen az USA jár, majd Kína, Svédország, Norvégia és Németország következett 2010-ben.

E területet akár meg is lehetne kétszerezni a geotermikus energia felhasználásával. Elsősorban Heves és Békés megye termálvízkútjait állíthatnák az üvegházi zöldségtermesztés szolgálatába, de az alföldi régiók is kínálkoznak.

E területet akár meg is lehetne kétszerezni a geotermikus energia felhasználásával. Elsősorban Heves és Békés megye termálvízkútjait állíthatnák az üvegházi zöldségtermesztés szolgálatába, de az alföldi régiók is kínálkoznak. -->