MÁV - Ön szerint az utasok hány százaléka fizet teljes jegyárat?

A vizsgáló bizottság áttekintette hogyan alakult a MÁV-csoport gazdálkodása 2002-2010 között, illetve meghallgatta az Állami Számvevőszék képviselőjének szóbeli kiegészítését a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről szóló korábbi jelentéshez. Szarvas Ferenc kiemelte: a vizsgált nyolc év veszteségei az alulfinanszírozottság miatt alakultak ki, a vasúttársaság még az amortizáció szintjén sem tudta végrehajtani beruházásait.

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a vasúti személyszállítás költségfinanszírozása nagyjából megfelelő, elégtelen viszont a pályahálózatnál, ami akut problémát jelent. Képviselői kérdésre válaszolva Szarvas Ferenc elmondta, hogy a vasúton az utas szám folyamatos csökkenése évek óta megfigyelhető trend, amelyet a gazdasági válság felerősített. Gondot jelent az is, hogy az utasoknak mindössze 12-15 százaléka vesz teljes árú jegyet.

Az elnök-vezérigazgató egy újabb kérdésre válaszolva közölte: állami garancia nélkül főként csak új eszközök, a Talent és a Flirt motorvonatok beszerzésére tudott hitelt felvenni a vasúttársaság, a veszteséges működés finanszírozására nem lehet hitelt kapni állami kezességvállalás nélkül. A regisztrációs jeggyel kapcsolatos tapasztalatokról elmondta, hogy szerintük sokkal többen utaznak ingyen, mint amennyit a fogyasztói árkiegészítés kiszámításakor figyelembe vesznek.

A MÁV 1993 és 2007 között 1,698 milliárd forint támogatást kapott. Becker Pál a MÁV Cargo értékesítése kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy MÁV menedzsmentjének jogértelmezése alapján a privatizáció kikerült az országgyűlés ellenőrzése alól. Az Állami Számvevőszék szerint a vasútnál nem volt egységes járműnyilvántartás, az infrastruktúra műszaki állapota folyamatosan romlott, 2002 és 2007 között 636 milliárd forintot terveztek be műszaki fejlesztésre, amiből csak 377 milliárd forintnyi valósult meg.

Mint arról beszámoltunk, az ingyen közlekedők regisztrációs jegyének a felülvizsgálatán dolgoznak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). A szaktárca azt közölte a Világgazdasággal: egyetértenek a jegy bevezetésének eredeti céljaival, vagyis azzal, hogy legyen adatbázis minden utazásról, s ez is segítsen az állami támogatások elosztásában, de a módszer megérett a felülvizsgálatra.