Miért elégedetlenek magukkal a pénzügyi vezetők?

Több mint 100 pénzügyi vezető (CFO – chief financial officer) bevonásával végzett német nyelvterületen kutatást a Horváth & Partners svájci érdekeltsége. A helyi számviteli és kontrolling szövetséggel közös kérdőívben azt tudakolták a megkérdezett CFO-któl, hogy saját képességeik és az általuk vezetett részleg jelenlegi felkészültsége miként viszonyul a következő 5 évben várható trendekhez. A kutatók külön vizsgálták, hogy mely területeken, mely feladatokról vélekednek úgy a megkérdezettek, hogy azok fontossága nő a jövőben, ezután felmérték, hogy miként vélekednek a CFO-k, vajon ők és szervezeteik birtokában vannak-e azoknak a képességeknek, amelyek ezen elvárások kielégítéséhez szükségesek.

A válaszokból felálló toplista egyértelműen azt mutatja, hogy a következő fél évtizedben a kockázatok megnövekedésére visszavezethető folyamatok foglalkoztatják majd a pénzügyeseket.

A felmerülő feladatok és a felkészültség foka közötti eltérések több területen is azt jelzik, hogy a várakozások szerint a következő öt évben versenyképességi tényezővé is kinőheti magát a pénzügyi részleg állapota. Például a pénzügyi kockázatok előzetes felismerését 10 megkérdezettből 9 tartja kulcsfontosságúnak a vállalata sikere szempontjából, ugyanakkor csak kevesebb mint feleennyien érzik úgy, hogy már most is megfelelően felkészültek ebben a témában. A vállalati kockázatkezelés, a megfelelőség (compliance), a kríziskezelés és az előre nem látható feladatok terén a legkomolyabbak a pénzügyesek félelmei: átlagosan háromnegyedük érzi fenyegetően fontosnak az adott feladatokra való felkészülést a társaságuk, illetve a pénzügyi osztály szintjén. Ugyanakkor csak harmaduk nyilatkozott úgy, hogy jól állnak ezeken a területeken.

A kontrollingeszközök alkalmazása terén az igényekkel lépést tartani látszanak a meglévő képességek. Hasonlóan a finanszírozási feladatok ellátásában is úgy vélekednek a CFO-k, hogy már felnőttek a feladatokhoz. Csupán a likviditáskezelés területén mutatkozik rés a jövendölt igények és a meglévő készségek között.

A vállalati stratégia mentén történő működés és a stratégiai szintű tervezés a megkérdezettek szerint egyre fontosabbá válik, mindazonáltal ebben a CFO-k nem érzik felkészültnek magukat. A szimulációval és szcenárióelemzés révén megvalósított stratégiai tervezés gyakorlatáról csak 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jól vagy nagyon jól használják, miközben háromnegyedük ezt a következő fél évtized során az egyik legfontosabb tervezési technikának jósolja. Mindazonáltal a vállalati stratégia kivitelezésének eszközeivel 56 százalékuk bír, de 64 százalékuk számít rá, hogy nő a jelentőségük.

Míg a vállalatvezetés információkkal való ellátásának a megkérdezettek 81 százaléka tulajdonít nagy jövőbeni jelentőséget, csupán 34 százalékuk szerint vannak birtokában a szükséges képességeknek.

A felmérés azt is kimutatta, hogy noha a pénzügyi vezetők tisztában vannak vele, hogy tanulásra képes szervezeti egységként kellene működjön a pénzügyi osztály is, elég borúlátóak saját felkészültségük tekintetében: csupán harmaduk minősítette jónak szervezetét, és az összes megkérdezettnek csak 1 százaléka vélte úgy, hogy minden rendben van a tanulási képességeikkel. Tanulás terén ráadásul maguk a vezetők is komoly kihívásokkal néznek szembe.