Fiókban pihenő erőműtervek

Szakértők szerint 2025-ig összesen 6200 megawattnyi kapacitást kellene létrehozni. Az erőmű-építési kedv azonban a gazdasági válság kezdete óta lanyhul, a lehetséges beruházások körét pedig az MVM tovább szűkítette azzal, hogy nemrég kivonult két projektje mögül. Ráadásul az erőműleállásokat is előre hozhatja az áramtörvényt módosító azon indítvány, amely adott kör számára erőteljesen lefaragná az áramár-támogatásokat. Emiatt 1000 megawattnyi kapacitás kerülhet veszélybe.

Az áramtörvény tervezett, újabb módosítása ráerősít arra a szakmai berkekből egyébként is hallható véleményre, mely szerint a befektetői érdeklődést a piac élénkülése sem hozza vissza, ha a szabályozási környezet továbbra is kiszámíthatatlan marad. Márpedig ha nem kapnak időben lendületet a hazai erőműprojektek, a keletkező áramhiány csak importunk erőteljes megnövelésével lesz kezelhető.

A válság előtt, 2008-ban öszszesen 8200 megawattnyi nagyerőművi kapacitás létesítésére készültek legkésőbb 2020-as átadással a vállalatok az ETV-Erőterv nyilvántartása szerint. A kör tavaly a Siemens részvételével Szeged mellett építendő, gáztüzelésű erőművel bővült, a paksi blokkok viszont 2020 után épülnének.

A betervezett projektekből az E.On gönyűi, gáztüzelésű létesítménye már a próbaüzemnél tart, lezárult a Bakonyi Erőmű két gázturbinájának telepítése is, és hamarosan termel a Dunamenti Erőmű kibővített kapacitású, G3-as blokkja is. Utóbbi átadásával kezdődne az a többéves beruházási űr, amelynek biztosan csak a paksi atomerőmű bővítése vetne véget, legkésőbb 2032-től. Nem hivatalos értesüléseink szerint egy kivétel talán mégis lehet: az említett szegedi projekt környezetvédelmi és területi engedélyeztetése tart, s úgy tudjuk, 2012 második felétől már építkeznének. (Értesülésünk szerint beruházási döntés viszont még nincs.)

Az eredeti tervek alapján 2013-tól folyamatosan indulna a többi erőmű-beruházás is. Bár a beruházási döntések késnek, a tervek – a vásárosnaményi projekt kivételével – csak a fiókba s nem a szemétbe kerültek. Az érintett cégektől kapott információink szerint például az E.On ugyanúgy a beruházói környezet javulására és az áramkereslet növekedésére vár a gönyűi 2-es projekt indításával, ahogyan a GDF Suez a Dunamenti G4-essel. Utóbbiról Csiba Péter vezérigazgató még tavaly leghamarabb erre az évre ígért döntést. Nemrég Valerij Naumenko, az ISD Dunaferr vezérigazgatója cége tervei között „energetikai célú beruházásokról” is beszélt, s folyik a Mol–CEZ páros százhalombattai létesítményének a tervezése. Dolgoznak az előkészületeken a nyírtassi gázüzemű projekt tulajdonosai is. (A megvalósítás esélyeit feltehetően javítja, hogy a kezdeményezés kikerült a korábbi tulajdonos, az EMFESZ ellenőrzése alól.)

Valamelyest nyitott az MVM minapi bejelentése utáni helyzet is. Bár az állami társaság a vásárosnaményi projekttől a várható, további 10-15 milliárd forintos beruházás miatt végleg elállt, a Mátrai Erőmű lignitblokkja ellen azonban „csak” a kedvezőtlen árampiaci és pénzügyi környezet miatti veszteségeket hozta fel, márpedig e helyzet később változhat. Talán a 2014-ben leállítandó Vértesi Erőmű is megállhat a lábán valamely fejlesztés révén. E lehetőséget minapi érdeklődésünkre nem utasította el Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója, de hangsúlyozta, hogy a „hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk”.

Egy másik hídhoz már odaértünk. Hamarosan eldől, hogy 15 vagy 25 százalékkal csökken-e a kötelező és támogatott árú áramátvételi rendszerben átvett áram ára. Sok érintett társaság már a 15 százalékos csökkentés miatt is a hő termelői árának emelésére kényszerülhet, a 25 százalékos pedig már ellehetetlenítené őket a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint. Bercsi Gábor a tegnapi tájékoztatón elmondta, hogy 1000 megawattnyi kapcsolt- energia-termelői kapacitás kiesése 20–50 százalékos távhőáremeléssel fenyeget az ország legtöbb településén. Egy ilyen helyzet szociális válságot is okozhat a területen. Gond lehet a kapcsolt termelők együtt 60–100 milliárd forintnyi, 2015–16-ig lejáró hitelének a visszafizetésével is. „Kevés rá az esély, hogy az előttünk álló két év alatt a piaci áramárak olyan szintre nőjenek, hogy az érintett energiatermelők versenyhelyzetben is életképesek legyenek” – válaszolt a Világgazdaságnak. Egyes gázmotor-tulajdonosok már létesítményeik Bulgáriába vagy Romániába való telepítését fontolgatják.

A KPMG tavaly kimutatta, hogy a kapcsolt erőművek főállásban kétezer, alvállalkozóként további ezer főt foglalkoztatnak. A létesítmények 11 százalékos elsődlegesenergia-megtakarítást és 6 százalékos gázimportcsökkentést tesznek lehetővé, környezetszennyezésük alacsony.

A múlt év végén meg kellett volna szűnnie az ártámogatási rendszernek, ám az érintett termelők két év haladékot kaptak. „Egyes termelők azért, hogy visszatérhessenek a támogatási rendszerbe, fel akarják bontani a velünk kötött szerződéseiket. Márpedig számunkra minden versenypiaci szerződés egyben befektetetés, és minden olyan szabályozásmódosítás, amely a szerződések felbontására ösztönzi a szereplőket, csökkenti a beruházási környezet vonzerejét” – jelentette ki Turai József, az áramkereskedő EFT Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyarországi Villamos-energia Kereskedők Egyesületének elnöke.