Nem valósul meg az ÚSZT legfontosabb célja?

A 4 Tender Hungary pályázatíró és tanácsadó cég szerint a pénteken megjelent végleges pályázati kiírások feltételei alapján kijelenthető, hogy az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatai több szempontból próbálják kiszűrni a kockázatos projekteket, melynek áldozatául eshetnek a vállalati képzésekkel kapcsolatos támogatások.

Ezentúl ugyanis kizárólag olyan kis- és középvállalkozások (KKV) pályázhatnak vállalati képzések támogatására, melyek az ÚSZT keretében, annak kiemelt ágazataihoz (egészségipar, zöld gazdaság, otthonteremtés, építőipar, közlekedés- és tranzitgazdaság) kapcsolódó gazdaságfejlesztési, beruházási támogatást nyertek korábban, és a beruházás lebonyolításával kapcsolatban konkrét képzési igényük merül fel, illetve a fejlesztés megvalósításához munkavállalóik tudásának, készségeinek, képességeinek fejlesztéséhez szeretnének támogatást igénybe venni.

Dr. Körmendy Zsófia, a pályázatírással és tanácsadással foglalkozó 4 Tender Hungary ügyvezetője szerint ez a korlátozás egyrészt érthető (így a fiktív képzési projektek száma jelentősen lecsökkenthető), másrészt pedig előrevetíti a konstrukció fő céljának bukását is.

A már véglegesnek tekinthető pályázati kiírások korlátozásai miatt a cég szerint éppen a vállalkozói kör nem lesz képes képzési támogatáshoz jutni, és így a pályázat fő célja valószínűleg meghiúsul majd a 4 Tender Hungary szerint. Az a vállalkozó, aki nem tud, vagy nem kíván több milliós  összegben beruházni, az ezentúl képzésekre sem tud majd pályázni. Kiesnek azon KKV-k is, akik a válság ellenére már megvalósították beruházásaikat az elmúlt években, vagy akik saját forrást használtak fel a fejlesztéseikhez, továbbá azok is, akik olyan iparágban tevékenykednek, ahol nincs szükség több milliós gépbeszerzésre.

Ugyanakkor az Atradius pozitívan értékeli az ÚSZT által kínált lehetőségeket. A hitelbiztosító szerint a továbbra is szigorú hitelezési feltételek mellett jó lehetőséget jelent a kiugrásra az Új Széchenyi Terv a kis- és középvállalkozások számára. Mint írják, pozitív változás, hogy az eddigi irányok helyett most az innováció kerül előtérbe, és alacsonyabb önrésszel is lehet pályázni, így az általában alultőkésített magyar vállalkozások is esélyhez juthatnak.

Az idén január 14-től indult el az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) összesen 93 pályázattal, 1100 milliárd forint értékben, az összeg pedig EU és nemzeti forrásokból származik. Az Atradius országigazgatója úgy véli, hogy újabb jelentős előny, hogy a vállalkozásoknak elég 35 százalékos önrészt felmutatniuk a pályázatokhoz, hiszen korábban sokszor ott hiúsult meg egy jó terve, hogy nem sikerült előteremteni az elégséges önrészt. Ugyanakkor Vanek Balázs felhívja a figyelmet, hogy a magyarországi körbetartozások még az új források bevonásának esetén is jelentős veszélyt jelentenek.