Sokkal drágább a magyar autópálya-matrica, mint a szomszédoké

Az útdíjakat a külföldi autópálya-üzemeltetők által meghatározott árfolyamokon számolja Magyar Autóklub, amelynek adatai  szerint az 1272,6 kilométer (csomóponti ágakkal és pihenőhelyi burkolatokkal együtt 1794,6 kilométer) magyar autópálya és autóút fizetős szakaszainak használatáért 40 ezer forint éves átalánydíjat kérnek a személygépkocsival közlekedőktől, az Autoclub Travel honlapjának tanúsága szerint ennél még Ausztria is olcsóbb.

A 2175 kilométer sztrádát üzemeltető országban a 3,5 tonnánál kisebb valamennyi gépjármű éves matricája 23,05 ezer forintba, 76,5 euróba kerül. De a tíznapos matricát is kevesebbért adják: a hazánkban 2750 forintos címkéért a sógoroknál 2380 forintot kérnek. Két hónapra pedig még a 300 forint körüli euróárfolyam mellett is 6930 forintért lehet megváltani az osztrák sztrádahasználati jogosultságot – ez itthon kilencezer forintba kerülne.

Mindez az évek óta működő, kizárólag a 3,5 tonnánál nagyobb járművek számára kiépített használatarányos útdíjrendszer bevételeivel együtt Ausztriában elegendő az autópályák fenntartására.

Az Autóklub adatai szerint Szlovéniában egy évre 30 400 forintba kerül az éves átalánydíj, igaz, ott mindössze 460 kilométernyi autópálya található.

Szlovákiában és Csehországban egyaránt 17 ezer forintba kerül az éves autópálya-matrica, igaz, északi szomszédunknál ez mindössze 257 kilométer autópálya igénybe vételére ad lehetőséget. Csehországban viszont a magyarhoz hasonló méretű a sztrádahálózat - 1125 km - ám, kevesebb mint feléért lehet autózni rajta.

Az osztrákoknak, a cseheknek, a szlovákoknak vagy a szlovéneknek sikerül a gyorsforgalmi utak fenntartása az itthoninál szerényebb díjból, Magyarország viszont személygépkocsik átalánydíjának eltörlését tervezi. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján található tanulmány (A magyar közúti díjpolitika irányelvei 2020-ig című tervezet) szerint a matricás rendszernek azért kell megszűnnie, mert igazságtalan: „a személygépkocsik átlagos futásteljesítményükhöz képest jelentősen többet fizetnek, mint a közepes és nehéz tehergépjárművek”, azaz a „személygépkocsik részben keresztfinanszírozzák a tehergépkocsik költségokozását”. Ez azt jelentené, hogy a külföldi példák alapján elég lenne a használatarányos díjrendszert a teherautók számára kiépíteni.

Az igazságos tarifarendszerről, a környezetvédelem fontosságáról beszélők számára tanulságul azonban a szakértők azt is leírták: a „költségvetési egyensúly helyreállításához a megtett úttal arányos díjszedés bevezetése az állami bevételek növelése és a közvetlen kiadások csökkentése útján járul hozzá”. Márpedig minél többen fizetnek, az egyensúly annál hamarabb áll helyre - írja a lap.