A fukusimai atombaleset üzenete a jövőnek
A világszerte folyó kutatások ellenére sincs alternatívája az atomenergiának. Ám a Japán-ban történt nukleáris baleset újfajta mérlegelést követel. Nehéz ma az energiaszektor jövőjéről úgy beszélni, hogy az elmúlt hetek Japánban történt eseményeinek a hatását ne vegyük figyelembe. A világ fejlett és fejlődő része egyre elkeseredettebb harcot folytat, hogy folyamatosan növekvő energiaigényét kielégítse. Ezt a versenyfutást ráadásul számos akadály nehezíti: a rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók felhasználását a bolygónk fenntartható fejlődéséért tanúsított aggodalmunk korlátozza.
A fukusimai katasztrófáról mindent egy helyen itt olvashat!
A megújuló energiahordozók hasznosítását elsősorban azok előfordulása és rendelkezésre állása szorítja korlátok közé. Az energiaátalakítás területén az elmúlt ötven év sem tudott látványos áttörést hozni az atomenergia békés felhasználásán kívül. Biztató kísérletek folynak a fúziós energia földi körülmények közötti előállítására, de még évtizedeket kell várni ahhoz, hogy ez a technológia kilépjen a kísérleti szakaszból, és kereskedelmi méretekben elterjedjen. Ugyanígy arra is várni kell, hogy kereskedelmi mértékűvé váljon a szén-dioxid mint üvegházhatású gáz eltávolítása a szén- és földgáztüzelésű erőművek füstgázából, s nagy mennyiségben – biztonságosan – tárolni is lehessen. Összefoglalva: a mai napig nem sikerült földi atmoszferikus körülmények között forradalmasítani az energiaátalakítást, hiszen azt a fizika következetes törvényei uralják a világ fejlődő és fejlett részein egyaránt.
Az űrkutatások egyik kiemelt célja, hogy normál környezeti hőmérsékleten is lehessen szupravezetőt kereskedelmi méretekben alkalmazni, s így csökkenteni a mintegy 10 százalékos villamos hálózati veszteségeket. Ezen túlmenően olyan fémötvözetek kereskedelmi méretekben való rendelkezésre állásának biztosítása, amelyek képesek minél magasabb hőmérsékletet tartósan kibírni károsodás és jelentős alakváltozás nélkül. Hiszen mind a szén-, mind a gáztüzelésű erőművek hatásfoknövelésének a feltétele, hogy akár a gőzfejlesztő kazán, akár a gáz- vagy gőzturbina lapátjai mekkora üzemi hőmérsékletet képesek kibírni. A technológia mai szintje mellett az energiaátalakítás hatásfoka kevesebb mint 60 százalék, amennyiben a villamosenergia-termelés az elsődleges célpont fosszilis energiaforrás esetén. Ezek alapján nem is várható olyan mértékű és sebességű áttörés, mint amit az informatikában a számítógépek eredményeztek, vagy a távközlésben a mobilkommunikáció, akármennyire is szeretnénk.
A Japánban történt extrém természeti katasztrófák okozta sajnálatos események csak tovább nehezítik az amúgy sem egyszerű helyzetet. Számos ország nukleáris programjának az adott lendületet, hogy társadalmilag is felismerték: nagy mennyiségű áram termelésére jelentős környezetterhelés nélkül jelenleg a nukleáris energia alkalmas, kiváltképp azokban az esetekben, ahol sem megújuló energia, sem földgáz nem áll jelentős mennyiségben rendelkezésre.
Nem meglepő, hogy azokban az országokban, ahol a közvélemény megosztott a nukleáris energia hasznosítását illetően, a fukusimai atomerőművet érintő történéseket követően azonnali, impulzív intézkedések történtek: Németország és számos más állam – úgymint Nagy-Britannia és Svájc – elkezdte felülvizsgálni nukleáris programját. A kelet-közép-európai országoknak jelentős hazai ipara és nehézipara volt az 1980-as évek végéig. Abban a környezetben a nukleáris erőművi beruházások presztízsberuházásnak számítottak, és koruk vezető technológiáját képviselték. Mérnökök és szakmunkások ezrei dolgoztak a tervezésen, kivitelezésen, és mind a mai napig az erőművek biztonságos üzemeltetésén.
Az egyre szigorodó nukleáris biztonsági előírások betartását jól jellemzi, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően bezártak litván, szlovák és bulgáriai nukleáris blokkokat.
Fontos, hogy a Japánban történtekből kellő óvatossággal és körültekintéssel vonjuk le a következtetéseket: a világ eddig mért negyedik legnagyobb földrengése a földkéreg törésvonalán elhelyezkedő szigetországban, majd az azt követő többméteres szökőár és annak hatása a nukleáris létesítményekre minden korábban elképzelhető lehetséges extremitást meghaladt, amelyre a mérnökök a biztonsági tartalékokat méretezték. A tervezés, üzemeltetés, karbantartás tanulságait és tapasztalatait, amelyekre a későbbi részletes vizsgálatok mutatnak majd rá, a meglévő és új létesítésű blokkoknál szigorúan figyelembe kell venni. Fontos, hogy a paksi bővítés előkészítő munkái a lehetőségekhez képest haladjanak, hiszen mind az előkészítés, mind a kivitelezési időszak egyenként hat évet vesz igénybe. Ez idő alatt a beruházó, a hatóságok és a technológiaszállítók is figyelembe tudják venni a tanulságokat.
Új kihívások jelentkeztek
A társadalom, a technika és általában a civilizáció fejlődésével eddig sosem látott veszélyek leselkednek ránk a lehetséges természeti katasztrófákon túl. Nem is olyan rég, az elmúlt évszázadban két világháború következett be elképesztő pusztítással. Néhány éve fedeztük fel, hogy legjobb, békés szándékunk ellenére az egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátás miatt a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, és a gleccserek, de leginkább a pólusok jégsapkái fokozatosan olvadnak, megemelve ezzel a tengerek és óceánok vízszintjét, amely elöntéssel fenyeget lakott területeket.Vagy a terrorizmus „hétköznapi” megjelenése, amely egy évtizeddel ezelőttig szinte ismeretlen volt.
Vagy a terrorizmus „hétköznapi” megjelenése, amely egy évtizeddel ezelőttig szinte ismeretlen volt. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.