Egy kisvárost irt ki évente a dohányzás - az állam is jobban jár, ha tiltják

Nem rövidül meg a költségvetés, ha kitiltják a közterületekről és vendéglátó helyekről a dohányosokat – állítja a fejlett országok tapasztalataira alapozva Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Az íreknél, a spanyoloknál, az USA tagállamaiban is a szigorítást követő pár hónap alatt visszaállt a megszokott forgalom. Számadatok igazolják, hogy már most 132 milliárd forinttal többe kerül a dohányzás a büdzsé 325 milliárd forintos dohányadó bevételénél az intézményi egészségügyi ellátás, a megbetegedettek gyógyszereinek támogatása és az emiatt rokkanttá váltak nyugdíja miatt.

Hazánk lakosságának 36 százaléka dohányzik, ami másfélszer magasabb az Európai unió átlagánál. Úgy tűnik, hogy a fejlett országok elfogadták az Egészségügyi Világszervezet véleményét: a dohányzás szenvedélybetegség, azt gyógyítani kell. S rájöttek, hogy érdemes invesztálni a népegészségügyi programokba, tudatosítani az emberekkel: az életmód, s abban a cigaretta 50 százalékban felel az egészségért, amely a legértékesebb társadalmi-gazdasági tőke.

Amíg az USA-ban az 1960-as években a lakosság fele dohányzott, mára az arány 20,6 százalékra esett vissza. Ám annak ellenére, hogy a GDP 17,2 százalékát költik egészségügyre (nálunk 4,6 százalékát), a gyógyítási technológiák drágulása miatt kevésnek bizonyul, ezért azt tervezik, hogy termékdíjat vetnek ki az egészségkárosítást okozó termékekre, aminek összege a gyógyító ágazatban marad.

Szakemberek szerint a dohány az egyetlen olyan termék a fogyasztói kosárban, ami nem csak a fogyasztót, hanem a környezetében élők egészségét is károsítja, ezért kell megóvni az embereket a passzív dohányzás hatásaitól. Ezt törvényi úton érhetik el, ám az is fontos, hogy csökkenjen a dohányosok száma. Ezt a jövedéki adó emelésével lehet megcélozni, ami – ugyancsak bizonyítottan – csökkenti a fogyasztást. Ám mivel sosem szűnik meg a dohányzás, a drágább dohánytermékek miatt mégsem lesz kevesebb a büdzsé bevétele. Tíz százalékos jövedéki adóemelés hatására nálunk becsülten 6 százalékkal csökkenne a fogyasztás. Amúgy a jövedéki a adó egyharmada származik a dohánytermékekből, a többi az üzemanyag és az alkohol adójából – mondta Bodrogi József.

Szakorvosok szerint a koraszülések és az újszülöttek alacsony testsúlya az anya dohányzására vezethető vissza, a három évnél kisebbek körében gyakori középült gyulladás 90 százalékáért pedig a szülők dohányzása a felelős. A húsz éve dohányzók 75 százaléka számíthat valamilyen rákbetegség kialakulására. Leggyakoribb a tüdőrák, aminek következtében hazánkban évente 8,5 ezren vesztik életüket. S ha az összes halálozást nézzük, úgy évente egy kisvárosnyi népesség, 26 ezer ember veszti el az életét. Ez nem csak a családoknak veszteség, óriási a gazdasági kára is – tette hozzá. Így, ha a törvény szigorítását elfogadja a parlament, az nem csak az emberek életét, de a nemzetgazdaság életképességét is szolgálja – állítja az egészségügyi közgazdász.