Fukusima után is függünk az atomenergiától

A közép- és kelet-európai uniós országokban működő atomerőművek legalább annyira biztonságosak, mint nyugat-európai társaik, és az ukrán, illetve orosz nukleáris létesítmények esetében sincs ok aggodalomra – állítják a Világgazdaság által megkérdezett iparági szakemberek.

Ennek egyik oka, hogy az EU eleve csak olyan országokat volt hajlandó felvenni tagjai közé, amelyeknek atomerőművei eleget tettek a fokozott biztonsági előírásoknak – mondta korábban kérdésünkre Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Amelyek ezt nem teljesítették, addig nem kaptak „belépőt”, amíg kötelezettséget nem vállaltak a problémásnak ítélt blokkok leállítására: Bulgária például a kozloduji atomerőmű négy, Szlovákia a bohunicei nukleáris létesítmény két blokkját volt kénytelen emiatt bezárni.

Némileg más helyzetben vannak az ukrajnai és az oroszországi atomerőművek, amelyekre nem vonatkoznak a szigorú EU-előírások. Esetükben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vizsgálatai biztosítják, hogy megfelelnek a nemzetközi biztonsági előírásoknak – válaszolta kérdésünkre Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. „A rendelkezésünkre álló jelentések szerint ezen létesítményeknek sem rosszabbak a biztonsági mutatói, mint a többi európai atomerőművének” – magyarázta.

A tény, hogy Kelet-Közép-Európában – a kanadai tervezésű romániai létesítmény kivételével – nagyrészt az egykori Szovjetunióban kifejlesztett reaktortípusok zakatolnak, Lux Iván szerint önmagában nem hátrány, sőt, bizonyos előnyei is vannak. „Ezek a reaktorok nagyobb biztonsági tartalékkal rendelkeznek, mint a nyugati fejlesztésűek, mivel a tervezők így próbálták kiegyensúlyozni a fejletlenebb technikából származó hátrányokat” – magyarázta a szakember.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a térségbeli atomerőművek minden elképzelhető csapás, például terrortámadások ellen is védettek lennének. Azt például mindkét szakember elismeri, hogy egy nagyobb személyszállító repülőgép becsapódását egyik létesítmény sem bírná ki. Igaz – véli Aszódi Attila –, ezt nem is lehet tőlük elvárni, hiszen az ilyen események megakadályozása az államvédelmi szervek feladata. Földrengés okozta tragédiától viszont az eddigi tapasztalatok alapján nem kell tartani, hiszen mindegyik erőművet úgy tervezték, hogy az abban a térségben kalkulálható legnagyobb földmozgástól se kerüljön padlóra.

Minimális valószínűséggel bekövetkező kockázatok természetesen vannak – mint ahogy azt a fukusimai események is mutatják –, ennek ellenére a térségbeli államok szinte biztosan nem teszik magukat „atommentessé” belátható időn belül. Energiatermelésüket ugyanis 20–50 százalékban ebből biztosítják, és – talán a vízenergia kivételével – jelenleg nincs a láthatáron olyan energiaforrás, amely képes lenne ezt kiváltani.

Sőt, többségük még növelné is a nukleáris energia arányát, és az elmúlt hetek nyilatkozatai azt jelzik, ezt a szándékot a fukusimai katasztrófa sem írta felül. Szlovákia, Románia és Csehország például két-két blokkal bővíti a mohi, a cernavodai és a temelíni létesítményt, Bulgária pedig egy újabb atomerőművet épít a Belene nevű dunai kikötőben. A munkákat a múlt héten három hónapra felfüggesztették ugyan, és újabb biztonsági vizsgálatokat rendeltek el, azért nem lenne túl nagy meglepetés, ha a fukusimai vihar elültével ismét sínre kerülne a projekt.

Zavart okozhat a reaktorok leállítása

Regionális energiaellátási zavarokhoz vezethet, ha a küszöbönálló stressztesztek eredményeként anélkül kapcsolnának le újabb atomerőműveket a hálózatokról, hogy azokat európai szinten koordinálnák – véli az európai villamosenergiarendszer-irányítók szervezete, az ENTSO-E. A Financial Times Deutschland szerint ezért azt kérik, hogy a jövőbeni esetleges leállításokat időben jelentsék be a tagállamok, és ezeket egyeztessék velük. Mint ismert, a fukusimai katasztrófa után Németország bejelentette, ideiglenesen üzemen kívül helyezi hét atomreaktorát.