Az Agribusiness.hu beszámolójából kiderül, hogy jelenleg termelői áron 14-15 forint a tojás beszerzési ára, ez a kiskereskedelemben az M-es, azaz a közepes méretű tojásokra vonatkozik. A fogyasztói ár nem „mozog” ilyen alacsonyan, 28-32 forint között van. Húsvétkor általában jelentősen, 30 százalékkal nő a hazai tojásfogyasztás, azaz mintegy harmadnyi a bővülés. Földi Péter, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szaktanácsadója a lapnak úgy nyilatkozott, az ünnepre való tekintettel a nagy áruházláncokban figyelemfelkeltő akciókkal találkozhatunk, ám ezek korántsem olyan nagy kedvezmények, mint ahogyan azt először gondolnánk.
Mégpedig azért, mert ezekben a boltokban S-es méretű, zömmel kicsi tojások fordulnak elő keverten, néhány közepes nagyságú tojással együtt. Ez tehát becsapós akció, ha a tojások súlyát vizsgáljuk, nem is annyira éri meg kifizetni az értük kért árat, persze az is igaz, hogy az apróbbak a fiatal tyúkok első tojásaira utalnak. Hiszen az állatok termelése koruk függvénye, minél fiatalabb egy állat, annál kisebb tojásának a mérete – magyarázta a szakember. Ám a hazai piac mégis behozatalra szorul, ami inkább az élelmiszeripari feldolgozást érinti. A kereskedők járnak jól ezzel minden szempontból, mintsem a fogyasztók.
Az olcsó tojások leginkább Lengyelországból érkeznek, de spanyol, illetve német földről is számottevő az import. Ha ez még nem lenne elég a hazai piacnak, az Európai Unió egy új szabvány bevezetését is szorgalmazza, ami a tartás technológiai változásaira irányul. Konkrétan a régi típusú ketrecek, állattartási körülmények javítására vonatkozik, a ketreceket ugyanis állatjóléti megfontolásból ki kell cserélni korszerűbbekre, az állatok igényeinek megfelelően. Ez az uniós szabvány például nagyobb helyet ír elő a tyúkok tartásához. Amíg eddig 550 négyzetcentiméter jutott egy tyúkra, a jövőben 750 négyzetcentiméter.
Így azoknak a gazdáknak a számára, akik eddig ketrecben tartották jószágaikat - zömmel 90 százalékuk termelt így - nagy gondot okoz ez az átalakítás. Ugyanis a korszerűsítés 3500 forintot „emel ki” tyúkonként az állattartók zsebéből. Erről a jelenlegi gazdasági helyzetben nyilván csak kevesen tudnak lemondani, így jelenleg 80 százalék fölötti azoknak a gazdálkodóknak az aránya, akik még a régi típusú ketrecekben helyezik el a tojást tojó állatot. Földi Péter úgy tudja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium előbb-utóbb bevezet erre a megoldásra is egy támogatást, ami körülbelül a költségek 40 százalékát fedezi majd.
A húsvét közeledtével a bárány és bikafogyasztás is megnő hazánkban. A tojással ellentétben azonban iitt jelentős áremelkedéssel szembesülhetnek a fogyasztók. Bátor Árpád a Juh Terméktanács elnöke az Agribusiness.hu-nak azt mondta az árak 18,5 százalékkal magasabbak a tavalyinál, amely elsősorban az állatállomány csökkenésének tudható be.
A tavalyi évhez képest 25 százalékkal csökkent a bárányok állománya, a birkáké szintén, s 10 százalékkal kevesebb anyajuh van az elnök szerint. A csökkenés egyik oka a kedvezőtlen időjárás, ami nemcsak a mezőgazdaságban, de az állattartásban is nagy gondokat okozott az elmúlt időszakban. A legelők víz alá kerülésével, a legeltetés, valamint a takarmányozás sem volt egyszerű, erre a tápok magas ára a válasz. Aminek Bátor Árpád sem örül, hogy így ma 70-80 százalékkal drágább a takarmányozás költsége, mint az ezt megelőző években. Viszont a piac jobb, mivel a bárányok ára szintén magasabb, ugyanis fél eurós növekedés mutatkozik a tavalyi 2,7 euró helyett, az ár így jelenleg 3,2 euró.
Azonban a hazai bárányhús fogyasztás igen elenyésző, mindössze 20-25 dekagramm az, amit egy magyar állampolgár elfogyaszt évente, ez az összes húsfogyasztásunk alig fél százalékát teszi ki. Rendszerint húsvétkor nő meg iránta a kereslet, de ilyenkor is inkább a szállodák, éttermek körében népszerű. Így az igazi termelői kihívást az export jelenti. Magyarországról a legtöbb bárány Olaszországba kerül, mintegy 95 százalékban, Ausztria aránya 5 százalék az exportban.
Ezekbe az országokba 13 kilogrammos súly feletti bárányokat visznek ki, ami a húsvétot megelőző időszakban a legkedvezőbb, ezután majd Görögországba kezdődik meg az exportálás. Jelenleg a bárányok húsának értéke kilogrammonként 3000-3500 forint között változik, a három fő (ünnepi) értékesítési időszak: a húsvét, augusztus közepe; Nagyboldogasszony ünnepe és a karácsonyi időszak.
A Juh Terméktanács elnöke szerint konkurenciának számítanak az Új-Zélandról érkező birkák, amik már másfél éves állatok, de a helyiek még báránynak nevezik őket. Ugyanis árukat tekintve olcsóbbak, mint a hazaiak, de teljes mértékben különbözőek. A juhágazatot érintő hír, hogy a csekély számú hazai bárányfogyasztást, és a hazai piac fellendítését, valamint az export állomány megerősítését, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) áprilisi támogatásával segíti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.