Kórházak az adósságcsapda szélén

Ha nem kap többletforrást az egészségügy, s nem változik az intézményrendszer, ismét meglódul a kórházak eladósodása – mondta lapunknak Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Tudományos Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. Annak kapcsán kérdeztük, hogy az egészségügyi államtitkárság szerint a gyógyintézmények határidőn túli kiegyenlítetlen számláinak összege visszaállt a 2010. júniusban mért szintre, 34,6 milliárd forintra.

Decemberben sikerült megállítani a kritikus szintű eladósodást, hiszen az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007-ben keletkezett 27,5 milliárdos szufficitjét – további költségvetési tartalékkal – pumpálták a kórházakba a kifizetetlen beszállítói tartozások kiegyenlítésére és a várólisták csökkentésére. A forrásinjekció azonban csak időlegesen törte meg az adósságnövekedés ütemét, mára ismét halmozódnak a tartozások – tudtuk meg Feller Antaltól, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének alelnökétől, a Hungaropharma vezérigazgatójától.

A kórházak többsége kimerítette azt az „elméleti” hitelkeretet, amelynek a túllépése kizárná a gyógyszerrendelést, de ez a betegellátás miatt nem lehetséges. Ezért a nagykereskedők leszállítják a napi betegellátáshoz szükséges gyógyszermennyiséget, ám a fölött csak egy bizonyos szintig hiteleznek, erről kórházanként egyedi megállapodásokat kötnek.

Kevésbé érzik még a bajt az orvostechnikai eszközöket forgalmazók: többségük tendereztetéssel köt szerződéseket – mondta Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Ám azt tapasztalták, az év elején a kórházak leálltak a tenderkiírásokkal, bizonyára a készletek miatt.

Nem kérdés, pénz kell az ágazatnak. Szócska Miklós államtitkár többször kijelentette: az EA 15 milliárd forintos tartalékát a gyógyellátásra kell fordítani, ám annak feltétele a gyógyszerkaszsza előirányzatának betartása. Ennek érdekében gőzerővel folyik a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása, júliusra tervezik a bevezetését.

Mivel a gyógyszerkassza állása év végén derül ki, a 15 milliárdos tartalék felhasználásáról csak akkor lehet tárgyalni – figyelmeztet Boncz Imre. Szerinte ha kivetnék az adót az egészségre ártalmas termékekre, s a bevétel az ágazatban maradna, egyensúlyba kerülne az egészségügy.
Ezt az egészségügyi intézményrendszert ennyi pénzből nem lehet fenntartani – állítja Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke, a makói kórház főigazgatója. A nagy betegforgalmú kórházak pénzügyi helyzete némileg javult ugyan a teljesítményvolumen feletti kifizetésnek hála, ám az egy betegesetre jutó 150 ezer forintos gyógyítási alapdíj nem fedezi a valós költségeket. Mivel a gazdaság állapota miatt egyelőre nem várható jelentősebb invesztálás az ágazatba, sürgető az intézményi struktúra átalakítása. Az alelnök egyetért az egészségügyi államtitkárság tervével, amely szerint nagytérségenként szerveznék meg az egyes régiók betegeinek ellátását, így az előre megtervezett betegutakkal elkerülhető a fölösleges és párhuzamos ellátás.

A nyáron kezdődik meg a semmelweis-terv végrehajtása

A Semmelweis-terv végrehajtása júliustól megkezdődhetne – véli Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója. Három dunántúli megyében elkészültek a szakmai integrációs tervek. A Somogy, Fejér és Veszprém megyei közgyűlések április–májusban tárgyalnak az elgondolásokról. Például arról, hogy a patológiát, a laboratóriumi vizsgálatokat egy központból szervezik. Ám a struktúra átalakítása is pénzigényes, ezt a szaktárca az európai uniós forrásokból oldaná meg. Ez azonban nem segít az intézmények jelenlegi gondjain. A kórházszövetség számítása szerint 30 milliárdos forrásbevonás megállíthatná az ismételt eladósodást.