Orbán: kitörési pont lehet a fogászati turizmus

A fogászati turizmus világszerte az egészségturizmus húzóágazata és legdinamikusabban fejlődő területe, ugyanis a világ egészségturistáinak csaknem fele fogászati szolgáltatásokért utazik más országokba. A Nyugat-Európához képest lényegesen olcsóbb, ám kiváló minőségű szolgáltatásokat kínáló Magyarország ma még fogászati nagyhatalom, az európai fogászati turizmus közel 40 százaléka hazánkba irányul, és évente mintegy 60-70 milliárd forint bevételt hoz.

Piacvezető pozíciónkat azonban komolyan veszélyeztetik az erőteljes állami támogatásra támaszkodó lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak. Velük szemben állami szerepvállalás és a hazai fogászati szakma összefogása nélkül Magyarország nem sokáig tarthatja meg piacvezető pozícióját. Az együttműködési megállapodásban nem szerepel támogatási összeg, az állam a jogszabályi környezet gördülékenyebb működését garantálja a szakma számára.

Az egészségturizmus az Új Széchenyi Terven keresztül 31 milliárd forint támogatáshoz juthat, de ez az összeg a későbbiekben a többszörösére emelkedhet - ígéri a kormány.

Az összefogás és a közös érdekérvényesítés iránti igény indította el a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program kidolgozását.. A program az egész fogászati turisztikai szektor teljesítményét fokozza: a szakma szerint öt év alatt megháromszorozhatja a Magyarországra beutaztatott és ellátott fogászati turisták számát, miközben 3000 új munkahelyet teremt, továbbá hozzájárul 1000 kiválóan képzett szakorvos és fogászati szakember itthon tartásához.

A komplex ágazatfejlesztési stratégiát 2011. április 21-én mutatták be az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program kiemelkedő szakmai támogatással indul, megalkotásában kétszáz fogorvos és rendelőtulajdonos, a fogászati szektor szaktekintélyei és szakmai szervezetei, valamint közgazdászok, marketing szakemberek, jogászok vettek részt az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. koordinálásával.