Szabadon mehetnek az orvosok

Ha nem változik az egészségügyi intézményrendszer és a gyógyítás módszertana, 2020-ig egymillió orvos és egészségügyi szakdolgozó hiányzik majd az EU-tagállamok gyógyítóintézményeiből – mondta tegnap John Dalli egészségügyért és fogyasztáspolitikáért felelős EU-biztos az unió egészségügyért felelős minisztereinek és államtitkárainak gödöllői ülését követő sajtótájékoztatón. Valamennyi tagállamot sújtja a kritikus szakemberhiány, ám inkább a szegényebb kelet-közép-európai országokból vándorolnak a fejlettebbekbe, s ennek csak az egyik oka a magasabb jövedelem. Közrejátszanak benne a korszerűbb munkakörülmények éppúgy, mint a fejlettebb orvosi technológiák alkalmazásának a lehetősége. Megfigyelhető az is, hogy Európából főként az USA-ba, Ausztráliába, Új-Zélandra távoznak az egészségügyi dolgozók.

Hazánkban tavaly 1100 orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást a hatóságoktól, többségük fiatal. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az elvándorlással kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a doktorok bérének növelése a gazdaság teljesítőképességének függvénye, de az ágazatban fellelhető tartalékot e célra fordítják. Újraszabályozzák a fiatalok munkavállalásával kapcsolatos rendeletet, és számítanak az önkormányzatok segítségére is. Adminisztratív eszközökkel nem kívánja gátolni az EU az orvosok gazdagabb országokban történő foglalkoztatását, de közvetetten – a strukturális alapokból juttatott többletforrásokkal – igyekeznek „kompenzálni” a tetemes oktatási költségeket – tette hozzá. (Magyarországon 20 millió forintba kerül egy orvos kitaníttatása.)

Az unió munkavállalóinak 10 százaléka az egészségügyben dolgozik, az ágazatba történő befektetés erősíti a gazdaságot – jelentette ki az uniós biztos. Az EU esettanulmányt készített 17 ország – köztük hazánk – egészségügyi dolgozóinak mobilitásáról és az intézményrendszerről, ezt Gödöllőn mutatták be, s erre épülhet az ágazat átalakítása. A drágább kórházi ellátás helyett prioritást kap a házi orvoslás – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Az átalakításnál figyelembe veszik, hogy az EU-ban felszámolták a fertőző betegségeket, de azt is, hogy a népesség elöregedése miatt erősíteni kell a krónikus betegek ellátásának rendszerét. Hangsúlyosabbá válik az egyének felelőssége önmaguk egészségének megóvásáért, ezt segítheti az iskolai egészségnevelés.