Máshol szabad lett a földpiac

„Valójában nem hoz radikális változást a cseh és az észt földpiacon a liberalizáció, ugyanis a moratórium ideje alatt a belföldi jogi személyek, vagyis a vállalkozások is vásárolhattak termőföldet az országban, függetlenül attól, hogy az külföldiek tulajdonában volt-e vagy sem” – mondta el Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője.

A cseh és az észt liberalizációval tegnap háromra nőtt azon 2004 májusában csatlakozott kelet-európai EU-tagországok száma, amelyek nem alkalmaznak korlátozásokat a termőföld vásárlásával kapcsolatban, mivel Szlovénia már tagsága kezdetétől fogva felszabadította földpiacát.

Ám a jogi személyek földvásárlását a moratóriumot továbbra is alkalmazó kelet-európai tagállamok közül egyedül Magyarország tiltja. A többi országban az ott bejegyzett, de külföldiek tulajdonában lévő jogi személyek is vehetnek termőföldet. Csak Lengyel- és Lettország ír elő annyi korlátozást, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások csak akkor tehetik ezt meg, ha a cégnek kevesebb mint a fele van külföldi tulajdonban. (Hasonló szabályozást alkalmazott Csehország is a moratórium ideje alatt.)

A természetes személyek esetében a kelet-európai tagországok bizonyos feltételek teljesülése (például helyben lakás, agrártevékenység) esetén engedik meg, hogy más uniós tagok állampolgárai is vehessenek termőföldet. Hazánk esetében a legalább három éve az országban élő és gazdálkodó uniós polgárok vásárolhatják meg az általuk bérelt földet.
Az Európai Bizottság már tavaly decemberben döntött arról, hogy Magyarország további három évvel meghosszabbíthatja a 2011. április végéig szóló hétéves földvásárlási moratóriumot. Az átmeneti korlátozás meghosszabbítására vonatkozó kérelmében a magyar kormány főként azzal érvelt, hogy a hazai földárak a nyugat-európai átlag felét-harmadát teszik ki. „A szántóárak jelenleg hektáronként 850–950 ezer forintos sávban mozognak a befektetők és a gazdálkodók fő célpontjának számító, 30–500 hektár közötti méret esetében, de néhány vidéken az árak már egymillió felett járnak” – mondta Fűr Zoltán. Szerinte amennyiben az idén liberalizálták volna a földpiacot, akkor robbanásszerű felértékelődés során az árak akár 50-100 százalékkal nőttek volna.

A szakértő a moratórium meghosszabbításával arra számít, hogy az idén és jövőre enyhe drágulás jöhet, 2013-tól a korlátozás végéig viszont már dinamikus drágulás következhet be, a nagyobb szántók esetén jóval az egymillió forintos árak fölé lendülve.

Fűr Zoltán úgy véli: 2014 májusától nem a külföldiek, hanem a hazai gazdálkodók és a mezőgazdasággal foglalkozó társaságok jelentik majd az igazi keresletet és vásárlóerőt a földpiacon, miután helyismeretük (jól ismerik a bérelt földeket és a bérbeadókat) s az egyre inkább megnyíló földhitelezés helyzeti előnyt biztosít majd számukra. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a városi embereknek, akik befektetési célból vásárolnának termőföldet, az árak fokozatos emelkedése mellett a földtörvény várható szigorítása miatt sem érdemes sokáig várniuk. Az április közepén társadalmi vitára bocsátott, tíz évre szóló nemzeti vidékstratégiai koncepció vitaanyaga szerint ugyanis földet csak az vásárolhat majd, aki helyben lakik és agrárvégzettsége is van.

Lengyelország a csatlakozási szerződésben a többi 2004-ben EU-taggá vált kelet-európai országgal szemben nem hét-, hanem 12 éves – igaz, nem meghoszszabbítható – földvásárlási moratóriumot alkudott ki, így ott legkésőbb 2016. május 1-jétől kell liberalizálni a földpiacot.

A 2007 elején csatlakozott Románia és Bulgária esetében sem lehet meghosszabbítani a számukra meghatározott hétéves átmeneti időszakot, így e két tagállamban Magyarországhoz képest hamarabb, 2014. január 1-jével jár le a moratórium ideje.

Lengyelország a csatlakozási szerződésben a többi 2004-ben EU-taggá vált kelet-európai országgal szemben nem hét-, hanem 12 éves – igaz, nem meghoszszabbítható – földvásárlási moratóriumot alkudott ki, így ott legkésőbb 2016. május 1-jétől kell liberalizálni a földpiacot.

A 2007 elején csatlakozott Románia és Bulgária esetében sem lehet meghosszabbítani a számukra meghatározott hétéves átmeneti időszakot, így e két tagállamban Magyarországhoz képest hamarabb, 2014. január 1-jével jár le a moratórium ideje. -->