Így fizetik meg az atomstopot az adófizetők

Ennek értelmében nem indítják újra a márciusi fukusimai atomkatasztrófa után átmenetileg leállított hét nukleáris létesítményt és a 2009-ben lekapcsolt krümmeli erőművet, 2015 és 2022 között pedig a fennmaradó kilenc létesítményt is bezárják.

Az erről rendelkező törvénycsomagról a Bundestag június 30-án, a Bundesrat pedig július 8-án szavaz. Az ellenzéki szociáldemokraták már jelezték, valószínűleg támogatják a változtatásokat.

A német kormány olyan törvényeket is elfogadott, amelyek célja, hogy 2020-ra a jelenlegi 17-ről 35 százalékra lehessen növelni a megújulók arányát az energiaellátásban. Határoztak arról is, hogy 2012-től évi 1,5 milliárd euróra emelik az épületek energiafelhasználását csökkentő felújítások támogatási keretét.

A kabinet a megújulókon belül leginkább a szélenergia-kapacitásokat bővítené. Ennek keretében új, ötmilliárd eurós keretöszszegű hitelprogramot indítanak a tengeri szélparkok támogatására, növelik az így termelt áram szubvencióját, és 4450 kilométernyi hálózatot építenek ki, hogy a villamos energiát a tengerpartról az ország belsejébe vezethessék.

Az már biztos, hogy a fordulat komoly áldozatvállalást követel az adófizetőktől. Pontos számítások még nincsenek, ám a Handelsblatt szerint az idő előtti leállítás évi kétmilliárd eurós pluszkiadást jelent a büdzsének. Emellett jelentősen emelkedhet az áram ára is, ez a lakosságot és a nagy energiaigényű ipari cégeket is nehéz helyzet elé állíthatja.

Sőt lehetséges, hogy a német atombúcsú hatása nem áll meg a határoknál. Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség vezérigazgatója szerint egész Európában nőhetnek az energiaárak, mivel Németország számos környező állam energiapiacához is kapcsolódik. A szakember a negatív következmények között említette azt is, hogy az energiabiztonság szempontjából nagyobb lehet az importfüggés.

Bár minden országnak joga van meghozni saját döntéseit, a nukleárisenergia-termelés feladásáról európai keretekben kell határozni, különben egy ilyen döntés kész tények elé állíthat más európai országokat az energiapolitika és az ellátás biztonsága tekintetében – figyelmeztetett. A változás által sújtott német energiaipari konszernek egyébként már azt fontolgatják, hogy kártérítési igénnyel lépnek fel az állammal szemben a kormány döntése miatt – értesült a DPA hírügynökség. Szerintük ugyanis fennáll a veszély, hogy az idő előtti leállásig már nem lehet akkora energiamennyiséget termelni, amennyit a már korábban megkötött szerződések alapján kellene. Végeredményben tehát kevesebb áramot tudnának eladni, így csökkenne a bevételük az eredetileg tervezetthez képest.