A 2001-ben eredetileg ötmilliárdosra tervezett Rác fürdő és szállodafejlesztés immár 9 milliárd forintra rúg, s több éves csúszás után továbbra sem tudni biztosan, mikor fog megnyitni. A beruházó Rác Nosztalgia Kft. többségi tulajdonosa szerint a BGYH miatt késik az átadás. Mikor lesz új fürdője Budapestnek?
A Rác Nosztalgia Kft-ben a BGYH-nak 25 százalékos tulajdonrésze lesz, ha a társaság teljesíti az apportkötelezettségét, ám úgy gondolom, hogy a fürdőtársaságot legalább 50 százalékos részesedés illetné meg a több ezer négyzetméteres földterületért és a Zsigmond-korabeli fürdőromokért. A beruházó szerint azonban akkor a BGYH-nak az elmúlt évek csúszásaiért és a kifizetetlen számlákért is felelősséget kell vállalnia. Ezt én nem tarthatom elfogadhatónak. Az alvállalkozók már felszámolási eljárást indítottak a társaság ellen, de ez úgy vélem, nem zárja ki a megnyitást.
Mikor tesznek pontot az ügy végére? Mert ha jól értem, akkor minden az Önök kezében van?
Nem teljesen. A magánberuházó 2,5 milliárd forint készpénzt vitt a fejlesztésbe, a többit a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozta. A probléma az, hogy ha meg is nyitna a fürdő, akkor még több évig sem tudna annyi bevételt hozni, amelyek fedeznék a hiteltörlesztést. Szóba került az is, hogy a bank kapjon tulajdonrészt mintegy 1,5 milliárd forint értékben, amellyel csökkenthető lenne a hitel, ám a bank ezt a megoldást csakis elvárt hozam garantálásával tudja elfogadni. Egy szezonalitástól erősen függő iparágban senki nem tud hozamot garantálni.
Ezért inkább meg se nyitják a fürdőt?
Nem szeretnék az előnytelen megállapodásokba bonyolódni, de a társaság lemondott a Rác fürdő tulajdonjogáról, s ingyenes földhasználati jogot adott a beruházónak az épület fennállásáig. Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.
Így, ha felszámolják a társaságot, akkor a BGYH nem bukja el az ingatlanokat, hiszen nem került be a vállalkozásba?
A mi célunk, hogy minél előbb vendégeket tudjon fogadni a fürdő, és a BGYH-nak az apportnak megfelelő pozíciója legyen az üzemeltető társaságban. Egyelőre nem tudom megmondani, mi lesz a tárgyalások kimenetele.
Mikor több mint fél évvel ezelőtt átvette a BGYH vezérigazgatói székét, első lépése az volt, hogy felszámolja a kiszervezett fürdőüzemeltetést. Akkor úgy számolt, havi szinten 40 millió forintot tud a társaság megtakarítani. Sikerült?
Az Opero Kft. egy 2009-ben kötött közbeszerzési pályázat alapján havi 127 millió forintért vállalta 8 fürdő és 4 strand üzemeltetését. Ezt 87 millió forintból ki lehet hozni, ha saját kézbe vesszük, és átszervezzük a működtetést. Tavaly az év első öt hónapjában a vállalat több mint 470 millió forint üzemi veszteséget termelt, mi idén hasonló 458 millió forintos veszteséggel kalkuláltunk. Ehhez képest 217 millió forint lett a mínusz, ami akárhogyan is nézzük 240 millió forint javulás tavalyhoz képest. Az Opero szerződése március 8-án szűnt meg. S mivel közbeszerzésen választott társaság volt, a BGYH kártérítést fizetett a társaságnak.
Mennyit?
Ha a szerződés érvényben marad, akkor 2014-ig havi 127 millió forintot kellett volna a BGYH-nak fizetnie. A kártérítés kevesebb volt, mint amennyit a társaság négy hónap alatt nyer, a megállapodás felmondásával. És a megállapodásból még 40 hónap volt hátra.
Minek köszönhető a megtakarítás?
Egyrészt nőtt a forgalom, másrészt kis mértékben emeltük a jegyek árát is. Nagyobb döntési jogkört és felelősséget adtunk a fürdővezetőknek, akik saját maguk dönthetnek az alkalmazottak számáról, azok béréről. A vezetők fizetése emellett függ a fürdő eredményességétől. Negyedévente kapnak értékelést, s minden hónapban 10-15 százalékkal jobb eredményt kell produkálniuk, mint előző év azonos időszakában. Ha érdekeltté tesszük a vezetőket az eredményesség elérésében, jobban megnézik, mire adnak ki, és kivel végeztetik el a munkát.
A korábbi vezetés sokat panaszkodott arra, hogy egyszerűen nem tudják felszámolni a zsebbe végzett beléptetést, szolgáltatást. Önök tettek-e, tesznek-e valamilyen lépéseket ennek a megakadályozására?
A jelenlegi „karórás”beléptető rendszer valamelyest segít kiszűrni ezt a dolgozói visszaélést. A rendszer azonban túlságosan drága volt, és rengeteg hibával működik, tehát sokkal többe került, mint amekkora hasznot hozott. Havonta több száz hibát jelentenek a dolgozóink. A megoldásról folynak tárgyalások a beléptető rendszert telepítő társasággal.
Elképzelhető, hogy az ő szerződésüket is felmondják?
Ezt nem mondtam. Ez a cég közbeszerzésen lett nyertes, s öt évre szól a szerződése.
Az Operó Kft.-é is.
Ez így van.
A korábbi vezetés szerint a BGYH azért sem tud nyereséget termelni, mert minden negyedik fürdővendég tb támogatással látogatja az intézményt, míg az árbevétel csak tíz százalékát teszik ki a tb-kifizetések. Hogyan alakul ez jelenleg?
Ez most is így van, sőt a tb-vel érkező vendégek száma több éves csökkenés után idén ismét emelkedik.
De akkor ezek a vendégek gyakorlatilag ráfizetést jelentenek a társaságnak.
Nem teljesen. Ők ugyanis nem jelentenek akkora plusz költséget a fürdőknek. Szükséges, hogy megőrizzük a gyógyfürdő jelleget, hiszen a gyógyítás a BGYH-nál egyfajta versenyelőny a többi fővárosi fürdőkomlexummal szemben. Tény azonban, hogy a kezelések alulfinanszírozottak.
Vannak-e esetleg elképzelések, kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy emeljék a támogatást a kezelésekre?
Jelenleg 2006-ban megállapított árak alapján fizeti a tb a kezeléseket. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség aláírt egy – a dotáció emelésről – szóló megállapodást az akkori kormánnyal, amelyet a gazdasági válság kirobbanásával semmissé nyilvánítottak. Ha azt az emelést sikerült volna érvényesíteni, akkor most nem hiányozna a tb támogatottak alulfinanszírozása miatt 600 millió forint a társaság költségvetéséből.
Beszéljünk a beruházási tervekről. Valahol olvastam, hogy élményfürdőt álmodott meg a Rudas fürdő mellé. Hova fér el azon a kis területen egy élményfürdő?
A Rudas fürdő mellett 6-7 éve üresen áll egy termálvíz palackozó üzem, amely – ahogy a Rudas fürdő épülete is – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában áll. Már kezdeményeztük, hogy a Fővárosi Önkormányzat azt a területet is hasznosíthassa, s már a kész tervek is elkészültek, hogy ha az Új Széchenyi Terv ehhez kapcsolódó pályázatai megnyílnak, akkor elindíthassuk a projektet, amelynek összköltsége a tervek szerint 1,5 milliárd forintot tesz ki.
Hasonló bővítést tervezünk a fürdőközönség számára kevésbé ismert Dandár fürdőben a IX. kerületben, és a Király fürdőben is. A Csepeli és Paskál Strandon pedig tervezzük, hogy a helyi önkormányzat bevonásával fedett uszodarészeket alakítunk ki, itt ugyanis egyébként is terveztek uszodát oktatási célra. Az említett önkormányzatok évente 100-100 millió forintot költenek iskolai úszásoktatásra.
Ezek nagyszerű látványelemek, mi a helyzet a műemléki fürdők gépészetével?
Idén a tavalyinál két-háromszor többet költöttünk felújításra, eddig 300 millió forintot költöttünk a fürdők korszerűsítésére. A beruházásoknak köszönhetően az idei szezonban minden strand meg tudott nyitni. De még van bőven tennivaló. Több helyen a gépészet rendkívül rossz állapotban van, ami egy esetleges csőtörés esetén komoly gondot okozhat. A Gellért fürdőben hamarosan kezdjük a körvezeték teljes felújítását.
A strandok tehát mindenütt megnyitottak. Tavaly borzasztó időjárás volt júniusban. Milyenek a kilátások idén, lassan már a júniusról is múlt időben beszélhetünk.
A strandok bevételének alakulását elsősorban az határozza meg, hogy hétvégén milyen az idő. Épp a napokban kaptam meg a kimutatást: tavaly június 13-án és 14-én mintegy 20-30 ezren látogattak el a BGYH fürdőibe és strandjaira. Idén ekkorra esett pünkösd, ám az időjárás kedvezőtlenül alakult, s napi 5-6 ezer látogatót regisztráltunk. Ez pénzben kb 80 millió forint bevételkiesést jelentett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.