Ázsiából Szatmárba költözött vissza a cipőgyár

Két évtizede 46 fővel kezdte meg a német Josef Seibel (JS) számára a beszállítást a helyi Szamos Kft., és mára három vállalkozás több mint 700 alkalmazottjának ad munkát a JS csoport. Ám amire másfél évtizede nem volt példa: közel negyven jelentkezőt tartanak nyilván, aki munkát szeretne a cipőgyárban. A változást a segélyezési szabályok szigorításának tulajdonítja Juhász János, a német cég magyar leányvállalata, a Josef Seibel Kft. ügyvezetője, aki egyben az azzal szorosan együttműködő Szamos Cipőipari Kft. főtulajdonosa is.

A két vállalat közös telephelyen működik, ahol a tavaly ősszel indított és a közelmúltban befejeződött beruházás eredményeként jövőre már akár kétmillió pár cipőt is szállíthat – napi 8000 pár gyártásával – a JS csoportnak a két vállalkozás. A Szamos Kft. eddig összesen évi 900 ezer-egymillió párat gyártott, a JS pedig olyan üzemet létesített, ahol közvetlenül a Romániából érkező felsőrészekre öntik a talpat, így ez is gyárthat évente egymillió pár cipőt. Az üzem azért létesült, mert az anyacég az eddig Kínában, Indiában és Moldovában bérmunkában végeztetett termelést hozta vissza a szállítási fegyelem hiánya és a hullámzó minőség miatt.

Jelenleg évi 400-500 ezer pár felsőrészt gyártatnak Nagyvárad mellett. A szükséges egymillió pár másik fele ugyan még mindig Ázsiából jön, de az a cél, hogy ezt a termelést is Európába, s ha lehet Magyarországra hozzák. Az a baj azonban, hogy hazánkban nem lehet évi félmillió felsőrészt gyártatni, mert az elmúlt években több nagy cipőfelsőrész-gyártó megszűnt, az itt-ott létesülő kisüzemek kapacitása pedig korlátozott.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.