Száz évvel ezelőtt az emberiség még csaknem védtelen volt a betegségekkel szemben. A korabeli kórházakban a diagnosztikus és terápiás lehetőségek szinte teljes hiánya miatt
a halálozási arány az 1900-as évekig meghaladta a 90 százalékot.
Az elmúlt évszázadban a technológiai fejlődés hatására életkörülményeink gyökeresen megváltoztak. Az orvoshoz jutást fejlett kommunikáció, úthálózat, gépjárművek biztosítják, hatékony diagnosztikus-terápiás eszközök sora áll rendelkezésre, védőoltások, antibiotikumok és gyógyszerek segítik gyógyulásunkat. A folyamat eredménye, hogy a 65 éven felüliek aránya hamarosan meghaladja a lakosság 20 százalékát, miközben az aktív korúak száma csökken.
Mindez óriási kihívás a gazdaságnak. 2020-ra az egészségügy költségigénye eléri a GDP 12-15 százalékát (a PwC Health Research Institute előrejelzése, 2009), azaz tíz éven belül több mint a duplájára kellene emelnünk a ráfordításokat, ehhez azonban évi 10 százalék feletti gazdasági növekedésre lenne szükség, amire egyelőre kevés az esély.
A kórházak forrásaik mintegy 65 százalékát bérekre és járulékokra költik, így a fekvőbeteg-ellátás 430 milliárdos éves költségvetéséből csak körülbelül 150 milliárd forint jut az intézmény működésének
további kiadásaira: energiára, élelmezésre, szolgáltatásokra, beszerzésekre, felújításokra, eszközcserére stb. Eközben a kórházak kifizetetlen számláinak összege folyamatosan növekszik, a 127,7 milliárd forintot meghaladó tartozásuk kiegyenlítésére belátható időn belül nyilvánvalóan nincs esélyük. Meddig bírják az intézmények az alulfinanszírozottságot?
Mindaddig, amíg a beszállítók hajlandók hitelezni nekik. Paradox a helyzet: nem az intézmények vesznek fel hitelt, hanem a beszállítóik. Meggyőződésem, nem a kórházak fognak dőlni, hanem a fedezet nélküli kinnlevőséget felhalmozó beszállítókat söpri el a csődhullám.
Véleményem szerint az egészségügyi ellátórendszer problémáinak megoldása nem halogatható tovább. Határozott fellépésre, kemény döntésekre és lényegesen feszesebb tempóra van szükség. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról eddig megismert tervek – tulajdonosi szerkezet, betegutak átalakítása, folyamatok
átszervezése – helyes irányba mutatnak, de önmagukban nem oldják meg a problémákat.
A 70 éves átlagéletkorú, elavult kórházépületek nem felelnek meg teljes mértékben a kor követelményeinek, a feladatoknak, a betegforgalomnak és a technológiai lehetőségeknek. Új intézményrendszerre van szükség, melynek megvalósításához EU-forrásokat kell rendelni. Egy korszerűen kialakított struktúra kevesebb intézménnyel is képes lenne a betegellátásra.
Az egységes irányítás, az intézmények ellátási feladatának pontos meghatározása, az ehhez szükséges technológia optimalizálása és a szigorú ellenőrzés biztosítja az ehhez szükséges kereteket.
Meg kell változtatni az egészségügyről alkotott képet. Tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi intézmény egy költségesen létrehozható és fenntartható, magas technológiai felszereltségű high-tech vállalat, amelynek „üzemcsarnokaiban” hatalmas értéket, az egészséges embert „állítjuk elő”.
Mindannyiunk érdekében itt lenne az ideje, hogy nekilássunk végre!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.