Egy ideig szárnyalhat a nyereség

Jelentősen növelheti a komoly

exportérdekeltséggel rendelkező hazai vállalatok árbevételét és nyereségét is a forint gyengélkedése az utolsó negyedévben. A magyar fizetőeszköz az elmúlt másfél hónapban 8, az első fél év zárása óta pedig 19 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ez azt jelenti, hogy a második negyedéves 265 és a július–szeptember közötti három hónapra jellemző 273 körüli átlagárfolyam után a folyó negyedévben jóval 300 fölötti átlagkurzussal szembesülhetnek a cégek. Miután az érintett vállalati kör bevételeinek nagy hányada euróban – vagy valamilyen egyéb devizában – folyik be, miközben költségeik jórészt forintban jelentkeznek, a devizapiaci folyamatok egyértelműen pozitívan hatnak működésükre, hiszen a forgalom (forintban kifejezve) dinamikusan nő, míg a kiadások nem emelkednek számottevően. A nagy exportőrök ugyanakkor egybehangzóan állítják, hogy a kedvező hatás csak rövid távon érvényesülhet, hiszen ha a forint mélyrepülése tartósnak bizonyul, az olyan zavarokat okozhat a gazdaságban, amelyek alól már ők sem tudják mentesíteni magukat.

Ez a helyzet a két nagy, tőzsdén jegyzett hazai gyógyszergyártónál is. Beke Zsuzsa, a Richter PR- és kormányzati kapcsolatok vezetője elmondta: a Richternél az euróárfolyam egyforintos emelkedése éves szinten 300 millió forintos növekedést eredményez az üzemi eredmény soron, azaz a cég számára alapvetően kedvező a hazai fizetőeszköz mérsékelt gyengülése. A PR-menedzser kiemelte ugyanakkor, hogy a 320–350 forintos kurzus már túl van azon a határon, amelyet mérsékelt gyengülésnek lehet nevezni, ez pedig olyan kockázatokat rejt magában, amely messze túlkompenzálhatja az árbevételre és nyereségre gyakorolt pozitív hatást. Éppen ezért

a cégnél a jelenleginél alacsonyabb kurzust tartanának megfelelőnek. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az exportőrök számára egy 280 körüli, szigorúan stabil euróárfolyam lenne ideális.

Hasonlóan vélekedik Poroszlai Csaba, az Egis gazdasági igazgatója is. A szakember lapunknak elmondta: miután árbevételük háromnegyede exportból származik, s így igen komoly devizakitettséggel rendelkeznek, alapvetően az Egisnek is kedvez a gyenge forint. Álláspontjuk szerint ugyanakkor a jelenlegi árfolyamok már a gazdasági folyamatokban is zavart okozhatnak, ez pedig a kisebbik tőzsdén jegyzett gyógyszergyártó szempontjából is nyugtalanító. A gazdasági igazgató jelezte: az Egis számára is egy közepesen gyenge forint lenne kedvező, amely még nem hat kedvezőtlenül például az inflációra, és nem készteti további megszorításokra a kormányzatot sem.

A gyógyszergyártókkal szemben a Mol esetében már a forint gyengülésének eredményre gyakorolt hatása sem egyértelműen pozitív, ahogy ez a cég harmadik negyedéves gyorsjelentéséből is kiderült. Az olajipari vállalatnál lapunk kérdésére elmondták:

az upstream szegmens (kutatás-termelés) megnövekedett nemzetközi profit-hozzájárulásának köszönhetően (amelyben a forint gyengélkedése is szerepet játszott) a csoport ugyan szép számokat tett közzé 2011 első kilenc hónapjában, a downstream üzletág (finomítás-kereskedelem) azonban a magas kőolajár és a gyenge finomítói árrések hatására a harmadik negyedévben veszteségbe fordult. A kutatás és kitermelés eredményére tehát pozitív hatása van a forint gyengélkedésének, a kereskedelemben azonban – részben a növekvő benzinárak miatt csökkenő kereslet következtében – épp ellentétes hatás érvényesül.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bár a forint gyengélkedése – legalábbis rövid távon – jellemzően jótékony hatású, a túlzottan hektikus árfolyammozgás a nagy exportőröknek sem kedvező, lényegében ellehetetleníti ugyanis az üzleti tervezést. Miután az érintett vállalatok az elmúlt években nem először szembesülnek ezzel a problémával, a cégek többsége már korábban is tett lépéseket a forintárfolyam volatilitásának a kezelésére.

Általános tendencia, hogy a vállalatok igyekeznek devizakitettségüket olyan devizák irányába eltolni, amelyek árfolyama kevésbé hektikus, azaz próbálnak exportpiacaikon olyan valutában számlázni, amely jobban együtt mozog a forinttal. Jó példa erre a Rába esete; a cég korábban jellemzően dollárban számlázott vevőinek, a válságot követően azonban fokozatosan áttértek euróalapú elszámolásra. Steszli Ádám,

a cég befektetési tanácsadója elmondta: a váltás oka az volt, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a közös európai deviza

jegyzése jóval kisebb sávban

mozog, mint a zöldhasúé, ezért kisebb kockázatot rejt a vállalat számára.

Hasonló okokból váltott dollárról euróra még a gazdasági krízis kiéleződése előtt a Richter az orosz piacon, majd ez év elején az Egisszel egyetemben – a helyi szabályozás változása miatt – rubelalapú elszámolásra álltak át a legnagyobb FÁK-piacon. Bár ez utóbbi módosítás kényszerű volt, Poroszlai Csaba lapunknak jelezte: a váltás kockázatcsökkentő hatású, hiszen az elmúlt években kiderült, hogy bármilyen meglepő, de a rubel „európaibb” deviza, mint a dollár.

a nagy exportőröknek is komoly veszélyforrás lehet a forint tartós gyengülése, bár a jelentős külpiacokkal rendelkező vállalatok számára

némi könnyebbséget jelent, hogy az exportbevételek részben (vagy egészben) fedezik

a kötelezettségeket. A vállalati szféra ugyanakkor – az MNB adatai szerint – már szeptember végén is bő 4000 milliárd forintnyi devizával tartozott csak a hazai hitelintézeteknek, s ez az összeg az elmúlt másfél hónapban – a forint gyengülése miatt – legalább 250 milliárd forinttal emelkedett.

a nagy exportőröknek is komoly veszélyforrás lehet a forint tartós gyengülése, bár a jelentős külpiacokkal rendelkező vállalatok számára

némi könnyebbséget jelent, hogy az exportbevételek részben (vagy egészben) fedezik

a kötelezettségeket. A vállalati szféra ugyanakkor – az MNB adatai szerint – már szeptember végén is bő 4000 milliárd forintnyi devizával tartozott csak a hazai hitelintézeteknek, s ez az összeg az elmúlt másfél hónapban – a forint gyengülése miatt – legalább 250 milliárd forinttal emelkedett. Komoly veszélyforrás A devizahitelek miatt még

a nagy exportőröknek is komoly veszélyforrás lehet a forint tartós gyengülése, bár a jelentős külpiacokkal rendelkező vállalatok számára

némi könnyebbséget jelent, hogy az exportbevételek részben (vagy egészben) fedezik

a kötelezettségeket. A vállalati szféra ugyanakkor – az MNB adatai szerint – már szeptember végén is bő 4000 milliárd forintnyi devizával tartozott csak a hazai hitelintézeteknek, s ez az összeg az elmúlt másfél hónapban – a forint gyengülése miatt – legalább 250 milliárd forinttal emelkedett. Komoly veszélyforrás A devizahitelek miatt még

a nagy exportőröknek is komoly veszélyforrás lehet a forint tartós gyengülése, bár a jelentős külpiacokkal rendelkező vállalatok számára

némi könnyebbséget jelent, hogy az exportbevételek részben (vagy egészben) fedezik

a kötelezettségeket. A vállalati szféra ugyanakkor – az MNB adatai szerint – már szeptember végén is bő 4000 milliárd forintnyi devizával tartozott csak a hazai hitelintézeteknek, s ez az összeg az elmúlt másfél hónapban – a forint gyengülése miatt – legalább 250 milliárd forinttal emelkedett.-->