Szócska akár egyenként győzi meg a polgármestereket - videó
„Komplex feladat az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele: mind az intézményekkel, mind a szakmákkal párbeszédre törekszünk. A cél az, hogy ne térképek felett húzogassuk a tankokat” – jelentette ki Szócska Miklós a Világgazdaság egészségügyi konferenciáján. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára hozzátette: az átvétellel párhuzamosan az adósságállományt is átvállalja az állam, és középtávú adósságkezelésbe kezd.
Megerősítette: a jövőben a miniszter lesz a kórházigazgatók kinevezője, ám semmiféle boszorkányüldözésre nem kell számítani. Ennek ellenére „ahol milliók párolognak el különös indokok nélkül, ott eszközökkel akarunk redelkezni, akár személyi szintű beavatkozással is” – tette hozzá. Ami az átvétel menetrendjét illeti: a 2011. december 31-i állapot szerint történik, az új rendszer 2012. május 1-jén lép hatályba. A térséghatárokról szólva az államtitkár kijelentette: részletes matematikai modellt dolgoztak ki, amely követi a közigazgatási határokat, de figyelemmel van a természetes betegutakra is. Azt is elmondta: mozgalmat indít a polgármesterek körében, hogy a háziorvosok által befizetett iparűzési adót visszaforgassák a praxisba. Hozzátette: ha az adórendszerben nem lehet a háziorvosk javára kivételt tenni, akkor egyenként győzi meg a polgármestereket erről.
Az egészségügy jelenleg csak a dolgozók lelkiismeretességének köszönhetően működik – szögezte le Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Szerinte nem varázsütésszerű orvosbéremelésre van szükség az orvoselvándorlás megakadályozására. A jelenlegi rezidensi ösztöndíjat a fiatal orvosok nem veszik igénybe; mint fogalmazott, „nem az ösztöndíjkeret telt be, hanem a pohár”.
Szerdáig 2270 letétbe helyezett felmondó nyilatkozat született, a cél az, hogy felkeltsék a döntéshozók figyelmet az ágazat megmentésének szükségességére. Felméréseik szerint a külföldre távozott orvosok 83 százaléka hazatérne, ha a magyar egészségügyben megszűnne a hálapénz rendszere, és 62 százalékuk mondta ugyanezt, ha idehaza a kezdő szakorvosi bér nettó 300 ezer forintra emelkedne – mondta el Papp Magor, hozzátéve: jelenleg csak 7 százalékuk tervezi a hazatérést.
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára Papp Magort idézve, miszerint cselekvésre van szükség az ágazat megmentése érdekében, kijelentette: a kormány folyamatos cselekvésben van az ország megmentése érdekében.
Banai vázolta az európai adósságválságból és a hektikus pénzpiacokból eredő kockázatokat, és rámutatott: a német visszaesés jelentősen befolyásolja a magyar gazdaságot is. A kormány lépéseinek köszönhetően sikerült elkerülni a görög utat, ám mivel a lakosság, az állam és a vállalkozások egyszerre eladósodottak, belső tartalékok nincsenek.
Banai a jövő évi büdzséről kijelentette: jelentős, összesen 300 milliárdos tartalékot képez, hogy ne kelljen év közben módosítani, célul tűzi ki a foglalkoztatottság bővülését a Start munkaprogramon keresztül, zárja a nyugdíjrendszert, és lépéseket tesz az Egészségbiztosítási Alap zárása felé. Banai hangsúlyozta: az intézmények és adósságaik állami átvételével párhuzamosan a strukturális változások is megkezdődnek. Hozzátette: „Nem tartom lehetségesnek, hogy a jelenlegi struktúrában többletforrások legyenek.”
Az orvosi kamara elnöke szerint a szolidaritásnak kell az alapelvnek lenni
A gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg a GDP mindössze 4,285 százalékát teszi ki – jelentette ki Éger István. A Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette: az alapellátás konszolidálható lenne 100 milliárd forintból, ugyanekkora összegből 30 ezer háziovos fizetése növekedhetne 150 ezer forinttal, és emellett a szakdolgozók bére is nőhetne.Éger szerint a változtatások alapelvének a teljes körű szolidaritásnak kell lenni, nem alakulhat ki szegények és gazdagok egészségügye. Éger a megoldást a fogyasztás adóztatásában látja, de elismerte, hogy a kiskereskedelmi árbevétel kevés erre a célra.
Szócska Miklós pozitív fejleménynek nevezte, hogy a népegészségügyi termékdíjból az idén 2,4 milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forintot fordítanak pótlékrendszerre.
Éger szerint a változtatások alapelvének a teljes körű szolidaritásnak kell lenni, nem alakulhat ki szegények és gazdagok egészségügye. Éger a megoldást a fogyasztás adóztatásában látja, de elismerte, hogy a kiskereskedelmi árbevétel kevés erre a célra.
Szócska Miklós pozitív fejleménynek nevezte, hogy a népegészségügyi termékdíjból az idén 2,4 milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forintot fordítanak pótlékrendszerre. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.