Elkaszálta a médiatörvény több elemét az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. A hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg. Az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát – a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével – az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.

Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött. Tekintettel arra, hogy a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek az Smtv.-ben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kikerülnek, az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg, így a törvényhozónak megfelelő idő áll rendelkezésére a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére.

Az Alkotmánybíróság az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Az Alkotmánybíróság egyrészt megsemmisítette az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat – például ügyvédi titoknak minősülő adatokat – is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót. Az Alkotmánybíróság másrészt megsemmisítette azt a paragrafust, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló „adatszolgáltatási eljárás” lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről.

Az Alkotmánybíróság végül az Mttv.-ben szabályozott Média- és Hírközlési Biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozat megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló Biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. A vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására.