A lakáspiaci forgalom a korábbi előrejelzésnek megfelelően alacsony szinten stagnál, sőt, évtizedes mélypontra eshet az idén. Már a 2010. évi nem egészen 91000 tranzakció is alig a harmada volt a 2003. évi csúcsértéknek (270 574 darab), az idén pedig várhatóan nem cserél gazdát 90000-nél több lakás. Az alacsony forgalom egyik oka a lakáshitelpiac pangása. A forintkölcsönök átlagos folyósításkori hiteldíja 2010 második fél évéhez képest emelkedett, 2011 első három negyedévében már mindvégig 10 százalék fölött volt.
A hazai valutában denominált lakáskölcsönök aránya továbbra is csaknem 100 százalékos a háztartásoknak újonnan folyósított hitelek körében. 2011-ben a svájci frank erősödése miatt a háztartások lakáscélú hitelállománya az előző év azonos időszakához képest enyhén, de tovább emelkedett, annak ellenére, hogy a szektor 2009 negyedik negyedéve óta már nettó hitel-visszafizető.
A lakásépítés kínálati oldala is kimerült – állapítja meg az elemzés. Az új lakások száma 2011-ben csupán töredéke a 2004-es csúcsértéknek. Sem az épített lakások, sem az építési engedélyek száma nem haladja meg a 10000 darabot az első három negyedévben, ez még a 2010-es szinttől is jócskán elmarad. Az épített lakások száma nagyon régóta nem látott mélypontra zuhant: az 1930-as évek óta nem építettek Magyarországon ennyire kevés lakást egy évben, mint az idén.
Az első lakásukat vásárlók helyzete a lakáspiac egészének szempontjából azért fontos, mert a nettó kereslet nagy része ebbe a szegmensbe tartozik. Ennek a szegmensnek a döntését a lakásárak és az infláció mellett jelentősen befolyásolja a gazdasági helyzet, a jövedelmi kilátások, a hitelezési feltételek és a támogatási rendszer is. Ők jelenleg éppen kedvező helyzetben vannak: a lakásárak és az infláció csökkenése mellett kiegyensúlyozottabb terhelést jelent nekik, hogy fix összegű törlesztőrészleteket fizethetnek.
A tipikus lakásár 2011-ben 10,1 millió forint volt, amely az éves nettó reálkereset 6,3-szerese, ez lényegesen jobb feltételeket jelent az első lakáshoz jutás során, mint egy évtizeddel korábban, amikor átlagosan csaknem kilencévi kereset volt egy tipikus lakás ára. Az első lakást vásárlók helyzetét ugyanakkor rontja a jellemzően kisebb anyagi önerő, továbbá az újonnan felvehető támogatások erodálódott mértéke, valamint az, hogy a válságban a 20-30 éves korosztályt a teljes népességnél markánsabban érinti a munkanélküliség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.