BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Idén a vagyonvédelem lesz a munkaügyisek fő célpontja

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvei fókuszában továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a kiemelt célok között.

Az építőipari cégek helyett az idén elsősorban a vagyonvédelmi társaságok kerülhetnek a munkaügyi felügyelők vizsgálatainak fókuszába, a hivatalnak pedig erősödhet a felvilágosító tevékenysége, amire már régóta széles körű, eddig kielégítetlen igény mutatkozik – összegzi a várható idei fejleményeket a BDO alábbi elemzése.
 
Míg korábban az építőipar állandó kiemelt terület volt, az idei munkaterv a vagyonvédelmi szektort nevesíti a vizsgálatot egyik fő területévé: ez az a szektor, amely a válságtól függetlenül továbbra is jelentős létszámot foglalkoztat. A vagyonvédelem mellett a feldolgozóipari cégek is fokozott ellenőrzésre számíthatnak: minden tizedik munkaügyi ellenőrzés az említett szektorokat fogja érinteni. Ami újdonság a korábbi irányelvekhez képest, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz az utóellenőrzéseknek, hiszen ezentúl a határozatok 80 százaléka esetén utóellenőrzést is kell tartani.
 
A munkaügyi felügyelők az irányelv szerint a helyszínen a munkaszerződések mellett elsősorban a munkabér mértékére, a munkabér védelmére, valamint a jogviszony megszűnésekor az igazolások kiadására, továbbá az utolsó havi elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontos betartását fogják ellenőrizni.
 
Erősödik a munkaügyi hatóság felvilágosító és tájékoztató tevékenysége. Az irányelv kifejezetten rögzíti, hogy a szolgáltató közigazgatás elvét a korábbiaknál jobban kell érvényesíteni.

A szolgáltató közhatalom elvének érvényesítése talán véget vethet bizonyos, az egyes munkáltatókat feleslegesen irritáló jogalkalmazói eljárásoknak is. Ezekre a BDO szakembere az alábbi példát hozza: „A hivatal eddigi ellenőrzései során megkövetelte, hogy ha a munkavállaló 5:50 perckor kezdi meg a munkát, akkor a munkáltató az 5:50-től 06:00 óráig terjedő időszakra fizessen a munkavállaló részére éjszakai pótlékot - hiszen ez a munkajogi szabályok szerint éjszakai időnek minősül.” E konkrét helyzet egyébként hamarosan megszűnik, mivel a 2012 július 1-jén életbe lépő új Munka Törvénykönyve a vonatkozó rendelkezést a realitásokhoz igazítja, kimondva, hogy éjszakai pótlékot csak akkor kell fizetni, ha az éjszakai időben történő munkavégzés legalább az egy órát eléri.”
 
Nem szól viszont az irányelv a bérkompenzáció (elvárt mértékű béremelés) ellenőrzésével kapcsolatos teendőkről, sem az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésével kapcsolatos esetleges moratórium, vagy türelmi idő lehetőségéről. A 2012. július 1-én hatályba lépő új törvény a már közel 20 éve érvényben lévő munkaügyi kódexet alapjaiban változtatja meg, ezért is szükség lehet bizonyos engedmények esetleg moratórium előzetes rögzítésére.
 
Nem olvasható ki az irányelvből a különböző fiktív cégekkel kapcsolatos ellenőrzési stratégia változása sem, holott az úgynevezett munkaügyi feketelistán évek óta előkelő helyeken szereplő cégek esetében a kiszabott munkaügyi bírságok behajthatóságának lehetőségét mindenképpen célszerű lenne növelni.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.