Ezzel biztossá vált, hogy nem lesz párhuzamosan két szállodaminősítési rendszer Magyarországon, a Hotelstars Union válhat mérvadóvá. Az MSZÉSZ már korábban felvetette: miért nem egy már kész rendszert vesz át az NGM, és válik állami tulajdonná a Hotelstars védjegy, hiszen a minősítési rendszer kidolgozásából hazánk is jelentősen kivette a részét. Ráadásul legfőbb küldő piacainkon is ezt alkalmazzák, vagyis a fogyasztóban bizalmat ébreszt, növelheti a vendégéjszakák számát.
„A 860 magyarországi szálloda mintegy 40 százaléka, 360 regisztrált a Hotelstars honlapján, ebből mostanáig 225 jutott el a minősítési folyamat végére” – mondta lapunknak Kovács István. Az MSZÉSZ titkára szerint ugyan nem kötelező a minősítő rendszerhez csatlakozni, de a szándéknyilatkozat hatására az 500 hezitáló szálloda közül biztosan sokan döntenek a csatlakozás mellett.
A magyar Hotelstars védjegy jelenleg még az MSZÉSZ tulajdonát képezi, de azt kész átadni az államnak. Harmonizált, objektív, transzparens és ösztönző minősítési rendszerről van szó. A kizárólag termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kérdésekre minden esetben igennel vagy nemmel lehet válaszolni, ami kiküszöböli a szubjektív elemeket. A hotel önminősítését független revizori ellenőrzés követi. A helyszíni értékelés során tanácsokat is kap a szálloda arra vonatkozóan, milyen költségkímélő fejlesztéseket volna érdemes végrehajtania.
A korábban megszerzett minősítésekre a szállodák csak június végéig hivatkozhatnak. Az elmúlt években a hazai hotelek besorolása önminősítéssel történt. Egy 2009-es kormányrendelet értelmében azonban a szállodák minősítését azok szakmai szövetsége vette át. 2010 óta pedig mintegy 18 ezer hotel csatlakozott a 11 uniós tagországban alkalmazott Hotelstars rendszeréhez.
„Jellemző gond az ágazatban, hogy a szállodák közötti árharc tartósan alacsony átlagárakat okoz, az átlag 60 eurós budapesti ötcsillagos szállodaárakhoz kell igazítani az alacsonyabb kategóriák árait is. A hiteltörlesztési gondok és a csődök ezt az ágazatot sem kímélik, csak Budapest régiójában tavaly összesen 890 ágyat kínáló 7 szálloda ment csődbe” – mondta Kovács István. Gyengítik a versenyképességet a növekvő adóterhek és a magas áfa is, ugyanakkor alacsony az ország marketingre fordított összeg.
Napirenden a turizmustörvény
Várhatóan május 15-ig az Országgyűlés elé kerülhet az új turizmus-vendéglátás törvény. Úgy tudjuk, hogy a jogszabályhoz a különböző lobbik hatására számos módosító indítványt nyújtanak majd be a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is. Így a törvény parlamenti vitája során gyakorlatilag még teljes egészében átírhatják a szakma által már évek óta várt jogszabályt. A legizgalmasabb kérdés elsősorban az lesz, hogy végül hogyan oldják meg a TDM-finanszírozást. Erre rengeteg elképzelés született, így megjósolhatatlan, hogy végül melyikre bólintanak rá a képviselők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.