Fordulat Mol–INA-ügyben

Teljesen új fényben tünteti fel Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök 2009-es, állítólagos vesztegetési ügyét a tegnap elhangzott zágrábi tanúvallomás. Eszerint nem Sanadernek, hanem az ellene folyó korrupciós per koronatanújának szánták a pénzt, számol be a Gazdasági Rádió a helyszínről tudósító Jutarnji List cikke alapján.

Meg nem erősített információk alapján egyes horvát lapok két éve azzal vádolták meg a Mol Nyrt.-t, hogy vezetése a Mol horvátországi leányvállalata, az INA irányítási joga megszerzése érdekében 10 millió euróval lefizette a horvát miniszterelnököt. Az állítást a volt miniszterelnök környezetében ténylegesen megtörtént pénzmozgásokkal vélték alátámasztani. Bár a vádat Ivo Sanader és a Mol is cáfolta, a Sanader elleni egyéb vizsgálatok részeként mégis megindult az állítólagos korrupciós eset kivizsgálása. Ennek az volt az alapja, hogy az ügyben koronatanúként kihallgatott Robert Jezic, Sanader korábbi barátja maga is azt állította, hogy svájci cége, a Xenoplast & Shipping AG számlájára azért érkezett ötmillió euró, hogy az onnan továbbjusson Sanaderhez. A vizsgálat során felmerült Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának a kihallgatása is.

A fordulatot ígérő, tegnapi tanúvallomás Fazakas Imrétől, a ciprusi Hangarn Oil Products igazgatójától származik. Fazakas Imre nem csak azt mondta, hogy más volt az 5 millió euró címzettje, hanem azt is, hogy a pénz nem a Moltól származott. Az összeget az ő és orosz olajmágnás üzlettársa, Mihail Gucerijev tulajdonában lévő Hangarn Oil Products és Ceroma Holding ciprusi cégek küldték, hogy megvehessék a Jezic kezében lévő Dioki Holding Krk-szigeti földterületét, s hogy Jezic politikai kapcsolatait kihasználva üzleti lehetőségekhez jussanak.

Ez utóbbival egybecsengve már tavaly decemberben, Budapesten is elhangzott egy tanúvallomás, amiről szintén a Jutarnji List számolt be. Eszerint az említett Mihail Gucerijev azt állította, hogy ötmillió eurót fizetett ki Jezic cégének, hogy lobbizzon a Sanader-kormányban a Barátság Adria olajvezetéki összeköttetésért. Gucerijev már akkor közölte, hogy ő, nem pedig a Mol a két említett ciprusi cég tulajdonosa. Jezic nem tudta kijárni a horvát kormánynál az Adria Barátság-projekt támogatását, ezért Gucerijev visszakérte a pénzt. Mivel nem kapta vissza, tájékoztatta az esetről a magyar hatóságokat, és beperelte Jezicet.

Elsőként egyébként a Heti Válasz írhatta le, még 2011 novemberében, hogy megdőlt a Mol-vezér elleni vád, e lap bukkant ugyanis rá a Moltól eltérő tulajdonosokra a két ciprusi cég mögött. Igaz, utóbb kiderült, hogy a háttérben felfedezni vélt orosz Gazprom csak 2011-ben került kapcsolatba a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző cégekkel, de a Sanadernek pénzt küldő ciprusi cégek és a Mol közötti állítólagos kapcsolat már akkor megkérdőjeleződött.

VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Hiányzott a motiváció A korrupciós vád és a menedzsmentjog megszerzése esetében is úgy tűnik, hiányzik a motiváció. A mára feljavított és mostanáig mintegy 800 milliárd forintnyi Mol-pénzből felfejlődött INA a jog megszerzése előkészítésének idején, 2008-ban – a válság mélypontján – már bért sem tudott fizetni, nem törlesztette a bankhiteleit, és olaja sem volt. Mindezt hónapokig a Mol fizette helyette, és ingyen látta el olajjal is. A menedzsmentjogokra éppen az INA életben tartása miatt volt szükség, a konszolidáció megteremtéséhez kellett a menedzsmentjogok adta biztonság.

-->