Háromezer négyzetméteres telek 6,8 millió forintért. A száraz adatok rögtön érdekesebbé válnak, ha hozzátesszük, hogy az eladó terület egy sziget a panamai Gatun-tavon „olyan környezetben, hogy az új tulajdonos a saját National Geography dokumentumfilmjét is leforgathatja” – legalábbis az ingatlanhirdetés szerint. A szigeten van mobillefedettség, áram pedig a néhány száz méterre lévő szárazföldről építhető ki.
Ez ma a legolcsóbb sziget, ami kapható az ezzel foglalkozó privateislandsonline.com szakportál adatbázisa szerint. Aki több pénzt is szánna saját nyugalmára, de nem akar messze utazni, az akár Horvátországban, Hvar szigete mellett is vásárolhat egy 111 hektáros tengeri földterületet 5 millió euróért.
Mindez azt jelzi, hogy a szigetvásárlás nem feltétlenül csak a világ leggazdagabbjainak kiváltsága, illetve, hogy a sajtó által sugalltakkal ellentétben nem csak a karibi, bahamai és egyéb mesebeli szigetvilágban vehet valaki privát-nyugalmat.
A privátszigetek ügye a 2001-es New York-i merénylet utáni időszakban volt slágertéma a sajtóban. A listás filmszínészek – Johnny Depp, Leonardo DiCaprio, Mel Gibson – nyilatkoztak arról, hány millió dollárért vettek szigetet, hogy senki ne zargassa őket.
A szigetkereskedelemről szóló elemzések olyannyira kezdték magukat komolyan venni, hogy aki belemerült, arról is olvashatott: az Új-Zéland melletti területek viszonylag drágák voltak, mert nukleáris háború esetén jól jön – ne felejtsük: a 9/11 utáni években járunk –, hogy a szél a Déli-sark felől érkezik.
Aztán amikor egyre világosabbá vált, hogy Görögország a csőd felé száguld, felmerült, hogy néhány lakatlan égei-tengeri szigetet adjanak el, ezzel is segítve a költségvetést. Nem kevés pénzről lehetett volna szó: a 3054 görög sziget közül csak 87 lakott, a többiért 1,5–300 millió dollárt kérhettek volna egy helyi turizmusszakértő, Leonidas Babanis szerint. Tízmillió dolláros átlagárral számolva 30 milliárd dolláros, 24 milliárd euró lett volna a bevétel összege – jelentős tétel a 130 milliárdos görög segélycsomaghoz képest is.
A magánszigetek ügye most ismét előkerült: Zlatan Ibrahimovic, a svéd válogatott labdarúgója is vásárolt egy 500 hektáros területet egy Stockholm- közeli tavon, hogy legyen hol vadásznia, de még ezt is elhomályosította egy másik tranzakció: Larry Ellison, az Oracle guruja, 36 milliárd dolláros vagyonával az Egyesült Államok harmadik leggazdagabb embere vette meg a minap az egyik hawaii szigetet, a 365 négyzetkilométerrel másfél Csepel-sziget méretű Lanait – a nyolcból a hatodik legnagyobbat. A pontos árat nem közölték, sajtóhírek szerint 500 és 600 millió dollár között van, amit a korábbi tulajnak, David Murdocknak fizet. A Forbes magazin elemzése szerint messze ez a legnagyobb ismert ilyen tranzakció, a Sotheby’snél például 85 millió dollár volt eddig a legdrágábban megvett sziget.
A helyi lakosok a Reuters jelentése szerint siettek leszögezni: remélik, hogy a 69 éves Ellison fejleszti majd a területet, beleértve a szállodákat, golfpályákat, ezzel több turistát és új munkahelyeket hozva a háromezer lakosú szigetnek. A tulajdonjogi alapja mindenesetre meglesz, a tranzakcióval ugyanis Ellison megszerezte a sziget két Four Seasons luxusszállodájának 98 százalékát is – a maradék kettő a helyi magánemberek és az önkormányzat tulajdona marad. Ez az arány egyébként az egész szigetre vonatkozik. Nehezebb ügy lesz a szélerőmű kérdése: a korábbi tulajdonos erről szóló elképzelései eddig a helyiek ellenállásába ütköztek, Murdock mégis ragaszkodott ahhoz, hogy a sziget eladása után is megmaradjon a joga a 200 megawattos erőmű felépítésére.
A technológa fejlődése miatt nő a kínálat
Ha valaki szigetvásárláson gondolkodik, egyelőre nem kell attól tartania, hogy hamarosan kifogy a válogatni való területekből, a kínálat ugyanis – a természet törvényeire némileg rácáfolva – folyamatosan nő: a Private Islands Inc. nevű, szigetkereskedelemmel foglalkozó kanadai cég ügyvezetője, Chris Krolow arra hívja fel a figyelmet, hogy a legújabb nap- és szélenergia-technológiák lehetővé teszik, hogy olyan helyekre költözzön, aki nyugalomra vágyik, amelyek korábban szóba sem jöhettek. „A sós vizet ivóvízzé lehet ma már alakítani, az elemekből álló félkész otthonok pedig az építkezést segítik. Mindez azt jelenti, hogy egyre több és több sziget kerül az adatbázisunkba” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy mindig vannak váratlanul felmerülő kihívások. „A jogtalan beköltözők, a külföldi tulajdonlással kapcsolatos nehézségek, a modernkori kalózok okozta problémák a leggyakoribbak” – magyarázta a szakember.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.