Magyarországon nem törődnek a kockázatkezeléssel a kisvállalatok

Keleti József, a társaság országigazgatója elmondta: hazánkhoz hasonlóan a régió többi államában, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is idén indítja meg ezt a szolgáltatását a vállalat.
A rendszer magyarországi bevezetését egyébként – Keleti József tájékoztatása szerint – bő egyéves előkészület előzte meg. Több évnyi adatot vizsgálva, több száz változót figyelembe véve, statisztikai és szakértői alapokon állapították meg a vállalatok kockázatosságát.

A cégvezető hozzátette: azért tartották fontosnak a Soliditet magyarországi bevezetését, mert a nagyvállalatok ugyan hazánkban is nagy hangsúlyt fektetnek a nemfizetési kockázat kezelésére, a kis-, közép- és főleg a mikrovállalatok körére azonban ez továbbra sem jellemző. Pedig ezek a társaságok fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen esetükben egy vevő bedőlése akár az érintett céget is magával ránthatja.

A Bisnode adatai szerint miközben 2007-ben a magyar cégek bedőlési aránya még 1,6 százalék volt, mára ez az érték 3,9 százalékra nőtt, azaz 100 cégből 4 egy éven belül biztosan fizetésképtelenné válik. A cégminősítő a hazai vállalatokat kockázatosságuk szerint egy tízes skálán rangsorolta. A legmagasabb kockázatot jelentő 1-es Soliditet Ratingbe a hazai társaságok 6,65 százaléka, azaz 40 ezer cég tartozik. Esetükben az egy éven belüli fizetésképtelenné válás valószínűsége 25,5 százalék, s mindez azt is jelenti, hogy a bedőlő társaságok fele közülük kerül ki. Ezzel szemben a 9-es és a 10-es kategóriába sorolt vállalatok – amelyek aránya szűk 10 százalék – alig ezrede válik fizetésképtelenné egy éven belül.