Olcsóbban vásárolhatunk a könyvhéten

Kellemetlen meglepetéssel szolgált a könyvszakmának a 83. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely tegnap közzétette az idei kedvezményes kamatozású könyvszakmai hitelprogram pályázati felhívását. A pályázható keret a tavalyi 30 millió forintról 25 millió forintra csökkent (az állam ebből a könyvkiadók banki hitelfelvételét segíti 50 százalékos kamattámogatással). „Ezzel talán 650–700 millió forintnyi államilag támogatott hitel generálható, amely 2,5 milliárd forint nagyságrendben keletkeztethet új, értékes köteteket” – mondta lapunknak Zentai Péter László.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke emlékeztetett: még 2010-ben 45 millió segítségével 950 millió forintnyi hitelt vehettek fel igényes kiadványaik megjelentetésére a kiadók. Szerinte 2008 óta folyamatos a könyvpiac zsugorodása, mégis a tegnap elkezdődött könyvhétre nemhogy drágult a több mint 350 megjelenő könyv, de a tavalyihoz képest száz forinttal kevesebb az átlagáruk. Zentai Péter László hozzátette: mindeközben a könyv előállításának költsége emelkedett. Úgy tapasztalta, hogy a kiadók tudatosan, nadrágszíj-összehúzással reagáltak arra, hogy a közterhek növekedése miatt kevesebb pénz jut a könyvvásárlásra.

„A könyvesbolti hálózatban egyre több az olyan üzlet, amely kávéházi jelleget is ölt” – mondta az MKKE elnöke. Az utóbbi években a nagy kereskedelmi cégek (Alexandra, Libri, Líra) túlbővültek, ezért könyvesboltok bezárására kényszerültek. Jól teljesítettek az elmúlt esztendőben a könyvterjesztők, úgy tűnik, hogy túlélték a válságot. A Pécsi Direkt Kft. által üzemeltetett Alexandra Kiadó viszi a pálmát 15,5 milliárd forintos árbevétellel. Tavaly ez a szám 14,8 milliárd volt, ami elmaradt a 2009-es 15,3 milliárd forinttól. Hasonlóan nagy számokról beszélhetünk a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-nél, ahol a 2010-es 7,70 milliárdról 7,79 milliárd forintra nőtt a nettó árbevétel, míg az üzemi veszteséget 167,5 millióról 131 millióra sikerült lefaragni. A nagyok mögött az Európa, Helikon, Kossuth, Magvető négyes is biztató számokat produkált.

„Kezdünk visszazökkeni a régi kerékvágásba. A körülményekhez képest jól vagyunk. Pontos számokat nem tudok mondani, de nagyjából fillérre megismételtük a tavalyi 791,2 millió forintos bevételünket” – mondta lapunknak Barna Imre. Az Európa Könyvkiadó igazgatója szerint a megjelenő könyvek számára nincs visszaesés: nem a szép- és gyermekirodalom könyvelhet el veszteségeket, hanem a tudomány, a szakkönyvek és az ismeretterjesztő albumok piaca. „A könyvkiadás területén nem természetes folyamat a szünet nélküli bővülés. Bizonyos kiadók számára azonban a lét és nem lét kérdése az államilag támogatott hitel összege” – vélekedett Barna Imre.

A pénzügyi válság 2009-től éreztette hatását: tavaly már 34,2 millió kötet eladásából csak 59,5 milliárd folyt be. Ez – figyelembe véve az infláció mértékét is – több mint 7 százalékos visszaesés, ám összességében 26 százalékos a bevételcsökkenés, ha a 2009 és 2011 közötti időszakot tekintjük. Az MKKE adatai szerint a külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók piaci pozíciója egyre mérséklődik. Tavalyi összesített könyvforgalmuk 12,8 milliárd forintot tett ki, ez a teljes tavalyi könyvforgalom 21,66 százaléka.