Paksra figyel az Alstom

Miről tárgyalt kedden Orbán Viktorral?

Kifejtettem, hogy az Alstom szeretné továbbfejleszteni magyarországi tevékenységét és jelenlétét, a miniszterelnök úr pedig hangsúlyozta az ország infrastruktúrája fejlesztésének fontosságát. Szeretné, ha ebben részt vennének olyan vállalatok is, mint az Alstom, persze, a versenyszempontok figyelembe vételével. Nagyon gyümölcsöző és nyitott megbeszélést folytattunk az energiaipar és a közlekedés fejlesztéséről is. Orbán Viktor kívánatosnak tartotta, hogy erősítsük a kapcsolatunkat a helyi vállalatokkal, és vonzó beszállítási lehetőségeket kínáljunk nekik. Mi viszont akkor tudunk helyi beszállítókkal erősebb partnerséget tudunk kiépíteni, minél több lehetőséget kapunk mi magunk is.

Milyen üzleti lehetőséget lát az Alstom a paksi atomerőmű bővítésében?

A világ legnagyobb turbina- és generátor beszállítója vagyunk, berendezéseink megtalálhatók a világon telepített atomerőművek több mint egyharmadában. Atomerőművek nukleáris részének szállításával nem foglalkozunk, de az ügynevezett turbinaszigetek a mi szállításaink részét képezik. Lehetőség szerint helyi beszállítókkal együttműködve valósítjuk meg projektjeinket. Érdekel minket a meglévő paksi blokkok korszerűsítésében való részvétel, azaz a blokkok üzemidejének meghosszabbítása, irányítástechnikai rendszerek modernizálása és a teljesítménynövelés is.

Tárgyalt-e az Alstom paksi bővítésben való, esetleges részvételéről?

Jeleztem a miniszterelnöknek és a nemzeti fejlesztési miniszter asszonynak is, hogy amennyiben lesz tenderkiírás, bizonyos feladatokra mi is pályázni kívánunk. Tárgyalni azonban még nem volt miről, hiszen a tender még nem jelent meg.

Hogyan tud részt venni a Pakson felmerülő munkákban az Alstom Csoport magyar leányvállalata?

Amint a tender kiírásra kerül, meghatározzuk a magyarországi beszállítói képességeket, s hogy mely társaságok lehetnek a potenciális partnereink, beleértve a magyar leányvállalatunkat is. Általában arra törekszünk, hogy ahol megbízást nyerünk, ott minél jobban a helyi beszállítókra támaszkodjunk, különösen a helyi Alstom vállalatokra. Az Alstom csoport jelenleg is több tízmillió eurónyi szolgáltatást vesz igénybe és vásárol magyarországi cégektől.

Eközben azonban a csoport a távol-keleti és a dél-amerikai jelenlétét erősíti, Európában pedig visszavesz a kapacitásaiból. Mire számíthat ilyen időszakban az Alstom Hungária Zrt.?

Külföldi leányvállalataink mérete a saját, belföldi értékesítési lehetőségeiktől és országuk exportpiaci versenyképességétől függ. Az Alstom Hungária Zrt. sem csak a belpiacra dolgozik. Magyar kötöttpályás közlekedési software fejlesztő és tesztelő üzletágunk például szinte csak a külpiacokra, köztük például Észak-Amerikába értékesíti szolgáltatásait. Projektjeink függvényében támogatjuk a társaság egyes üzletágainak növekedését.

Ez esetben miért nincs az Alstom Hungária Zrt-nek még saját honlapja sem?

Ez nem informatikai kapacitásaink, hanem a tartalom decentralizációjának függvénye, de a helyi és a regionális vezetés már dolgozik egy önálló magyar aloldal létrehozásán.

Milyen tapasztalatokat szűrt le abból, hogy az Alstomtól rendelt első metrószerelvényt késéssel, perek, viták és szerződés-újrakötés után vehette át kedden a főpolgármester?

Számunkra az a legfontosabb, hogy a viták után tavaly júliusban Tarlós Főpolgármester Úrral megállapodtunk a projekt folytatásáról. A megállapodásnak megfelelően végrehajtottuk a járműveken azokat a műszaki változtatásokat - mindenekelőtt fékrendszerén - amelyekre a magyarországi típusengedély megszerzéséhez szükség volt. A típusengedélyt határidőre megszereztük, és átadtuk az első modern, biztonságos és megbízható metró szerelvényt Budapestnek.

Mennyit vesztett az Alstom a csúszáson és a járművek utólagos átalakításán?

Az önkormányzattal tavaly kötött megállapodásból adódóan maradtak még nyitott kérdések, amelyek megoldásán még dolgozunk, de úgy gondolom, hogy a megállapodás új platformot teremt egy hatékony együttműködés számára, így nem az a kérdés, hogy ki mit vesztett, hanem az, hogy mit nyert a budapesti utazóközönség.

Magyarországon további kötöttpályás járműfejlesztések is napirenden vannak, figyeli-e ezeket az Alstom?

Igen, sőt reméljük is, hogy szállíthatunk majd Magyarországra például vasúti jelzőberendezéseket, amelyek fejlesztése téren Budapesten is jelentős kompetenciákkal rendelkezünk. A gördülőállomány szállítási pályázatok is érdeklik cégünket, világszerte számos ilyen (mozdony, elővárosi motorvonat, vonat-villamos, illetve villamos) projektünk fut jelenleg is. A magyarországi lehetőségeket itteni leánycégünkön keresztül kísérjük figyelemmel.

A cég a Metropolissal tört be a magyarországi piacra

Patrick Kron (58) 2003. óta Alstom csoport elnök-vezérigazgatója, megbízatása 2015-ig szól. Párizsban szerzett műszaki és bányaipari diplomát, pályáját a francia ipari minisztériumban kezdte. Ezt követően a leghosszabb időt a Pechiney csoportnál töltötte el, különböző, felsővezetői pozíciókban, mielőtt 2002-ben belépett az Alstomhoz. A 92,6 ezer fős csoport a márciusban zárult üzleti évben 19,9 milliárd eurós fogalommal zárta, rendelésállományát egy év alatt 14 százalékkal 21,7 milliárd euróra, üzemi eredményét 7,1 százalékkal 1,4 milliárd euróra növelte. Járműipari üzletága – amely világelső a nagyon nagy sebességű vonatok eladása terén –, a magyarországi gördülőállomány piacra a BKV által 65 milliárd forintért rendelt Metropolis metrókocsikkal tört be. Energia üzletágán belül egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a megújuló energiahordozót hasznosító projektek, de meghatározóak maradtak az atom-, a szén- és a gázerőművi beszállítások is. A divízió profiljától kissé eltérő villamos energia hálózati tevékenységet egy éve önálló egységbe szervezték. Bevételei 60 százaléka a feltörekvő piacokról származik.