Szerbia a magyar roncskocsi telep

A KSH adatai szerint messze legnagyobb számban Szerbiába vitték az autókat, legtöbbüket 300 000 - 500 000 forintos ársávban. Másrészt szakmai becslések szerint 2011-ben a 45 ezer új autó körülbelül egy, a 11 433 új kis haszonjármű tíz százalékát reexportálták.

Ez azt jelenti, hogy a kereskedők napokon belül ki is vonják a forgalomból a járművet és külföldön eladják. Ha ugyanis a kereskedő egy hónapon belül kivonja a forgalomból és eladja, még cégautó adót sem kell fizetnie, az export után pedig visszaigényelheti az áfát.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete elnöke lapunknak elmondta, hogy az új autók reexportját gyenge anyagi helyzetben lévő márkakereskedők nem engedhetik meg maguknak, hiszen áfával együtt veszik meg a kocsit az importőrtől, ám az áfa visszaigénylés több hónapig is eltarthat, és addig nem jut pénzéhez a vállalkozó.

Az azonban biztos, hogy nem kis számban vittek nyugat-európába is ilyen új, de az első forgalomba helyezés miatt használtnak minősülő autókat. Ezt bizonyítja a KSH összesítése, amely szerint például a Németországban szállított 416 darab 1000-1500 köbcentis benzines autó áfamentes átlagára 2,456 millió forint volt. 

Az is érdekes ugyanakkor, hogy amíg Szerbiába a 1,5 - 2,5 literes dízelekből 3636 került 468 ezer forintos átlagáron (nyilvánvalóan koros koromgyárakról lehet szó), addig Szlovákiába 907 darabot vittek, egyenként nettó 1,66 millióért. A legérdekesebb célországok között van Svájc, ahova nyilvánvalóan azért vittek három luxuskocsit összesen 92,26 millióért, mert Magyarországra a magas adóterhek miatt olcsóbban szállítanak a gyárak, tehát ez esetben jó néhány milliót megspóroltak az autók új tulajdonosai.