Duna: jobban bízhatunk az esőben, mint a kotróhajóban

Még folyamatos a rakodás, de egyre több a gond a dunaújvárosi kikötőben a csökkenő vízszint miatt. A kikötő széle iszapos, a parti lépcsők nem érnek el a vízig, de fontosabb, hogy a kikötő előtt és után már gázlókkal találkoznak a hajósok a Dunaferr hetilap szerint.

Pedig épp az acélműnek lenne nagyon fontos, hogy vonat helyett az olcsóbb vízi úton jusson hozzá gyártása Ukrajnából érkező alapanyagára, erről a napokban Jurij Muska ukrán nagykövet, egyben a Duna Bizottság elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Bár Románia felől még rendre érkeznek a koksz- és más szállítmányok Dunaújvárosba, de az uszályokra sokkal kevesebb áru rakható, mint amennyit a kapacitásuk megengedne, erről Szabó Gyula, az ISD Portolan kikötő-igazgatója nyilatkozott a lapnak. Közlése óta azonban - némi szerény esőnek köszönhetően – megkezdődött a vízállás emelkedése. A BKK keddi bejelentése szerint a fővárosban újra üzemelhetnek a vízibuszok Árpád úti, Meder utcai és Népfürdő utcai kikötői, a hétvégi járatok pedig használhatják az Óbudai-sziget kikötőt is.

A Vízügyi Igazgatóság honlapja azt írja, hogy a Duna mostani vízszintje Budapestnél 243 centiméter, az egy héttel ezelőtti mélypont 130 centiméter volt. Épp ideje, az elmúlt napokban ugyanis már attól tartott a vízi szállítási szakma, hogyha a július vége óta tartó ütemben apad a Duna, akkor szeptemberre leállhat rajta a hajóforgalom. A folyó vízszintje az elmúl hónap végétől eltelt két hét során majdnem két métert csökkent.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) elnöke, Szalma Botond az MTI-nek elmondta, hogy minden 10 centiméteres vízszintcsökkenés 80-100 tonnányi áru kirakodására készteti az uszályok személyzetét, hogy meglegyen a vízi járművek biztonságos merülése. Egy idő után a raktérben maradó készlet ára nem fedezi a költségeket, vagyis nincs értelme árut szállítani a Dunán. Szalma Botond szerint szükség lenne a nagymarosi és másik két vízlépcső megépítésére a Dunán, hogy az apályt, és a hajózás leállását ki lehessen védeni.

Nem tudni persze, ki foglalkozzon a folyó hajózhatóvá tételén. A Nemzeti Közlekedési Hatóság mai tájékoztatóján az erre vonatkozó újságírói kérdése nem adott érdemi választ Schváb Zoltán államtitkár, de emlékeztetett a tavaly bevezetett folyami információs rendszerre, és hangsúlyozta a vízi szállítás fontosságát is.

Reményt adhat, hogy az uniós Duna Stratégia keretében Magyarország 2011 novemberére vállalta a Duna magyarországi hajózhatóságára vonatkozó környezeti hatástanulmány elkészítését, s a dolgozatot el is kézítette a hazai vízszabályozásért és vízgazdálkodásért tudományos oldalról felelős, nonprofit Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet. A folytatásról egyelőre nincs hír, hacsak az nem, hogy a Vituki most április közepén új vezetést kapott, amely szélnek eresztette a 140 akkori alkalmazottat.