Előítéletekkel küzd a golf

„A gazdasági válság ellenére is egyre növekszik a golf népszerűsége Magyarországon, bár jelentős hátrányokat és előítéleteket kell leküzdenie a sportágnak” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Golf Szövetség (MGSZ) elnöke. Sugár András szerint az egyik ilyen hendikep az, hogy 1952 után Magyarországon „nyugati úri jellege” miatt betiltották a golfot, pedig a II. világháború előtt az európai mezőnyben jelentős eredményeket értek el a magyarok. „Azt a bélyeget is le kellene törölni a golfról, hogy drága” – mondta a golf szövetség vezetője. A T-Mobile Magyarország Rt. volt vezérigazgatója szerint ugyanis a golf nem drágább, mint a tenisz, a síelés, vagy a vitorlázás. Kell egy invesztíció, de egy kezdő szettet már 50 ezer forintért is lehet venni. Egy óra oktatás ára 5-15 ezer forint között van, a kezdőknek mintegy 20 órát kell gyakorolniuk, hogy egy vizsga után - a szabályokról és az etikettről - kimehessenek a pályára.

A felnőtteknek 70 és 250 ezer forint között van az éves tagság, gyerekeknek ez 35 ezer forintért is elérhető. „Az éves tagság fejében annyit játszik, amennyit akar, egy féléves szezonban heti háromszor játszva, így egy alkalom 3500 forintból is kijön, de 1000-2000 forintért is lehet már egy gyakorló pályán (driving range) ütéseket gyakorolni” – hangoztatta Sugár.
A golf csak a 80-as években kezdett újjáéledni, így az is jelentős hátrány, hogy jelenleg kevés a pálya. Ezek többsége sem tudatosan épült meg, hanem ott, ahol lehetőség volt rá, így a megyei jogú városokban, vagy azok környékén egy-két kivétellel nincsenek pályák, ahová busszal, vagy villamossal ki lehetne jutni például a gyerekeknek. Budapesten is csak három 9 lyukú pálya van a – XXII. kerületben, Szentlőrincen és Óbudán – . Az országban 3-4 olyan 18 lyukú pálya van, ahol nemzetközi versenyt lehet rendezni – Balatonudvari, Máriavölgy, Tata, Bük – és összesen mintegy 20 olyan 9, 6 lyukú pálya, vagy driving range van, ahol golfozni lehet.
Egy 18 lyukú pályához minimum 70-80 hektár terület szükséges, az építés költsége 1,5 milliárd forint körül is lehet. Az MGSZ elnöke szerint egy ilyen befektetés, mint egy ingatlan beruházás, viszont egy golfklubot lehet rentábilisan működtetni, annyi bevételt szerezhet, hogy kifizesse a vízhasználatot, a pályamunkásokat, a kertészt, az étteremben dolgozókat. Sugár szerint azonban a golf nagyvárosokba való beviteléhez kisebb beruházások is elegendőek lennének. Olyan elütő helyeket is ki lehetne alakítani, ahol több állásból lehetne gyakorolni az ütéseket, a labda elrepülhet 250-300 méterre, vagy lehet tökéletesíteni a gurítás művészetét. Szükséges még egy klubház is, egy ilyen a beruházás már 100 millió forintból is kijöhet.

„A Balaton környéke Budapest után Magyarország második számú turista paradicsoma, de a környéken nem volt 18 lyukú golfpálya” – nyilatkozta lapunknak a balatonudvari Royal Balaton Golf és Yacht Club elnöke. Sarlós Tibor elmondta, hogy a nagyobb európai tavak környékén 8-10 darab pálya is van, innen jött az ötlet, hogy a Balaton mellett is építeni kellene egyet. Több év telt el a terület vásárlásával, maga az építkezés is két év volt, de a fű kinövéséhez is kellett két év vegetációs időszak. A klubházzal együtt majdnem kétmilliárd forint volt a beruházás, jelenleg a negyedik szezonukat tartják, kétszer elnyerték az év golfpályája címet. A hely kiválasztásnál számított Balatonfüred és Tihany közelsége és infrastruktúrája is. „Ahhoz, hogy ide komoly versenyeket lehessen hozni, szükséges, hogy 4 csillagos szállodák legyenek a közelben” – hangoztatta Sarlós. Balatonudvari a Balaton közepén van, a déli partról pedig könnyű idejönni a tihanyi komp révén.

A 67 hektáros pálya építéséhez 24 szakhatóság (például vízügyi, természetvédelmi) engedélyre volt szükség és környezetvédelmi hatástanulmány is készült. A területen védett ősláp van és egy 4 hektáros kőbánya is. 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, 30 ezer négyzetméter vízfelület alakítottak ki és 15 tonna fűmagot vetettek el.
„Bevételünk 70 százaléka a kezdetektől fogva a külföldi turistáktól származik” – mondta a klubelnök. Bázisközönségük jó fele magyar, és vannak olyan külföldiek, akiknek ingatlanjaik vannak a környéken. A környező országokból, Ausztriából, Szlovéniából, Csehországból, Szlovákiából jönnek a vendégek, egyre több az orosz és a lengyel, egyre több golfcsomagot adnak el.
Balatonudvariban rendezték meg idén július végén – már egymás után harmadszor – a junior (16 éven aluliak) Európa-bajnokságot 29 ország 109 versenyzőjével, ahol a magyar Rózsa Csilla ötödik helyezés ért el. Az európai szövetség (EGA) szerint akár nagyobb versenyeket is ide lehet hozni. A szövetség 16 millió forintot áldozott a verseny rendezésére, de nagyon sok támogatást kaptak cégektől. Ha mindent ki kellett volna fizetnünk, akkor 20 millió forint felett lett volna a költség – mondta Sugár András. Czene Attila sportállamtitkár 3,5 millió forinttal támogatta a rendezvényt, ahol az európai golfszövetség teljes vezérkara is megjelent.
Sarlós Tibor szerint a környező országok durván 1,5 milliárd euró forgalmat bonyolítanak le a golfturizmusból. Ausztriában 150-nél több pálya van, a golfturizmus bevételei nemcsak a sportolásból állnak, hanem gasztronómiából, borból, a ruhák, cipők, az ütők, a labdák értékesítéséből is.

A golfban óriási idegenforgalmi lehetőségek rejlenek, mivel a golfturista sokat utazik, pénzes, és csak minőségi szolgáltatásokat hajlandó megfizetni. A világon egyébként többen – mintegy 60-70 millióan – golfoznak, mint teniszeznek. A klubigazgató szerint a Balaton környékén legalább három pályát kellene építeni, akkor még többen jönnének Magyarországra golfozni, csak szolgáltatásokat hajlandók megfizetni. Úgy véli Magyarországon akkor lesz jelentősebb a golf, amikor a magyar középosztály elkezd majd játszani, amikor növekedni fognak a jövedelmek és meg tudják fizetni a golfot.