Nagyon kell a béremelés az egészségügyben

A kórházakban és a szakrendelőkben dolgozók után a házi felnőtt- és gyerekorvosok, az alapellátó fogorvosok, valamint a védőnők is számíthatnak jövedelmük emelkedésére. Az előbbiek közül 86 ezren vihetnek haza a napokban bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést. Az utóbbiak jövedelem-emelkedése még bizonytalan, az egészségügyi államtitkár egyelőre csak annyit közölt a múlt hét végén, hogy a következő, jövőre esedékes béremelésnek már ők a kedvezményezettjei.

Szükség is van erre, és nem csak azért, mert óriási felháborodást okozott, amikor a tavaszi bértárgyalások során bizonyossá vált: az alapellátás 2012-ben egészen biztosan kimarad a fizetésemelésekből. Nagyobb problémát jelent, hogy a „betegközeli” ellátást nyújtók anyagi helyzete évről-évre romlik, és ezen az sem változtatott érdemben, hogy a háziorvosi praxisok az elmúlt éveken több alkalommal is kaptak ilyen-olyan plusztámogatást. Merthogy ezek ellenére jelenleg nagyjából 800 ezer és 1 millió forint közötti havi bevétellel számolhat egy praxis – ebből kell eltartania önmagát, az asszisztenciát, fizetni a rendelő és az autóval kapcsolatos kiadásokat, esetleg finanszírozni némi fejlesztést.

Nem csoda, hogy ennyiért a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó ez az egyébként nagy felelősséggel járó orvosszakma, alig van utánpótlás, és még azok is, akik ezt a pályát választják, elhagyják az országot. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az elmúlt öt évben csaknem 300 fiatal háziorvos döntött úgy, hogy inkább külföldön folytatja az életét. Mindezek nyomán pedig a háziorvoslás az egyik leginkább elöregedett területe az egészségügynek: a felnőtteket gyógyítók átlagéletkora csaknem 55 év, a nyugdíjasok aránya 26,4 százalék, míg a 40 éven aluliaké nincs 10 százalék. A házi gyermekorvosok korfája még aggasztóbb: átlagéletkoruk 56 év, 125-en pedig már 70 évesek is elmúltak.

„Tisztában vagyunk azzal: ha nem teszünk további lépéseket, tíz év múlva nem lesz elég családorvos az országban. Az alapellátás megerősítése kormányzati prioritás” – így fogalmazott még az év elején a Világgazdaságnak Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke. 

Igazán biztató jelnek azonban elsőként azt lehetett tekinteni, amikor június végén lapunk érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál közölték: az egészségügyi dolgozók idei bérnövelésén felül további béremelést tervez a kormány, és erről elvi döntés született.
A július első felében elfogadott törvénymódosítás, amely szerint a jövedéki adót és a népegészségügyi termékadót is növeli egyes termékek esetében a kormány annak érdekében, hogy többletforráshoz jusson az egészségügy, még inkább bizakodásra adhatott okot. Ez azt ugyan nem állítja, hogy kizárólag béremelésre szándékoznak fordítani a módosítások nyomán befolyó többletpénzt, mint ahogyan az sem derül ki a javaslatból, hogy pontosan mekkora pluszbevételre számít az adóemelésekből a kormány.

A múlt hét végén pedig, Szócska Miklós államtitkár szavaiból az is kiderült, hogy 55 milliárd forintot szándékoznak 2013-ban egészségügyi béremelésre fordítani, mint ahogyan az is, hogy itt már az alapellátás lesz soron.

Azt egyelőre nem tudni, pontosan mennyivel nőhetnek majd a fizetések, ám a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint már maga a szándék is számunkra pozitív irányba befolyásolhatja a migrációt. Papp Magor az MTI-nek azt mondta: sokminden múlik azon, hogy milyen konkrétumokkal áll elő a kormányzat, mert az egészségügyi dolgozók bizalomindexe továbbra sem túl magas.