"Wir leben noch" - Nem lesz buli az Opel-születésnapon

"Wir leben" – élünk – jelent meg az Opel egész oldalas hirdetése a német lapokban 2009 szeptember 14-én, azt követően, hogy lezárultak a bizonytalanság hónapjai: eladja-e európai cégét a General Motors, vagy nem. Nem adta el, és emiatt vette a kalapját az utolsó előtti Opel-vezér, Carl-Peter Forster, aki úgy látta, hogy GM-tulajdonban nem tápászkodhat föl a nagy múltú német vállalat. Ma már olyan mémek keringenek a három évvel ezelőtti hirdetés felhasználásával, hogy "Wir leben noch", és sajnos ez korántsem vicc.

Az európai kereslet lanyhulása miatt szeptembertől az év végéig tartó időszakban 20 napon lesz rövidített munkaidő az Opel két németországi gyárában, Rüsselsheimben és a kaiserslauterni motorgyárban. A központi gyárban, Rüsselsheimben, ahol az Astra és az Insignia készül, 3500 munkást és 3300 adminisztratív dolgozót, Kaiserslauternben 2500 embert érint az intézkedés.

Az alkalmazottak szerencséjére, a német kormány az úgynevezett Kurzarbeit program keretében az elvesztett bérük 60 százalékát megtéríti, azok, pedig akik gyereket nevelnek 67 százalékot kapnak – tudósított a Reuters.

Azonban a kormánytámogatás ellenére sem lesz akkora öröm az Opel-Vauxhall csoport háza táján, mint 1987 szeptember 22-én, amikor azt ünnepelték, hogy Adam Opel 125 éve alapította meg varrógépgyárát Rüsselsheimben.

Most, hogy közeleg a 150. évforduló nincs ok az ünneplésre, hiszen az Opel felügyelő bizottsága június végén elfogadott egy 2016-ig szóló, középtávú fejlesztési tervet, de az igazi megtakarítás és átalakítási hullám csak 2016 után várható. Ekkor állítják le ugyanis a németországi Bochumban található Opel-gyárat.

Csoda-e, hogy Karl-Friedrich Stracke – kevesebb mint három év alatt a harmadik Opel vezér – alig 15 hónap után távozott és nem indokolta meg döntését.  Nagy melléfogásként jellemezte Keith Crain, az Automotive News főszerkesztője a közelmúltban megjelent cikkében, hogy a GM márciusban megvette a Peugeot-Citroen 7 százalékát, ami most kevesebbet ér annál a 320 millió eurónál, amennyibe került.  A detroiti cég 1999 óta 16,8 milliárd eurót vesztett el Európában – írja a lap, hozzátéve, hogy csupán az elmúlt évben mintegy 117-118 millió euróra rúgott a veszteség, amint az európai kereslet esése, a magas költségszint valamint a kihasználatlan kapacitás hatása együttesen jelentkezett. Európában 15 százalékkal csökkent a márka értékesítése az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, míg a világpiacon 6,3 százalék volt a visszaesés.

Az is fokozza a nehézségeket, hogy a GM vezetői ahelyett, hogy stabilizálnák az Opelt, zavarba hozzák az ügyfeleket Chevrolet piacra erőltetésével. A GM milliárdokat önthet az Európában nulláról indított Chevrolet márkanévbe, miközben ott van a nagy múltú, de kivéreztetett Opel/Vauxhall márkája.