Felső szinten karcsúsíthat a Magyar Posta

Miután pénteken napvilágot látott az új postatörvény-javaslat, az 50 gramm alatti levélküldemények piacának magyarországi liberalizálása iránt érdeklődő cégek most javában a dokumentumot tanulmányozzák és megpróbálják kiszámítani: a jogszabály által előírt feltételek mellett megéri-e számukra a piacra lépés.

Nem érnek rá sokáig vacillálni, hiszen ha januártól már nyújtani akarják a szolgáltatásaikat, akkor november közepéig döntést kell hozniuk. „A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a szolgáltatás megkezdése előtt 45 nappal a Hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni” – szerepel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jegyzett jogszabályban.

Konkrét üzleti terveket eddig például azért nem tudtak felállítani a Magyar Posta jövőbeli riválisai, mert nem tudták, mikor, mennyit és hogyan kell majd fizetniük a piacnyitáskor létrehozandó kompenzációs alapba, amelyből az állami cég 2020-ig szóló egyetemes szolgáltatói létéből fakadó veszteségét finanszíroznák. „A releváns piacokon postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató köteles legkésőbb minden év június 30-ig adatszolgáltatás útján tájékoztatni a Hatóságot az ezen piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó értékesítési nettó árbevételének mértékéről” – olvasható a dokumentumban. Az mindenképpen könnyítés, hogy nem nyereségarányos lesz a fizetendő összeg.

Úgy tudni, hogy a januártól esedékes teljes piaci liberalizáció előtt a szervezet egyszerűsítését tervezi a Magyar Posta. A valószínűsíthető piacvesztés ellenére nem a kézbesítők kerülhetnek az utcára, hanem legtöbben a vezérigazgatóságon veszíthetik majd el munkájukat. Az ország legnagyobb foglalkoztatójának vezérigazgatója, Geszti László korábban lapunknak elmondta: az új piaci helyzet új mentalitást is követel a dolgozóktól. „A versenypiaci környezetben már nem jön házhoz az üzlet” – fogalmazott. Ugyanakkor a kormány által elfogadott törvénytervezet jelen formájában tökéletesen elfogadható a Magyar Posta számára.

„A törvénytervezet szükséges és arányos mértékben határozza meg a piacra lépés kereteit, az Európai Unió postai irányelvében foglalt korlátok figyelembevételével” – tájékoztatta lapunkat a mamutcég. Hozzátették: ha minden piaci szereplő eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, a kompenzációs alap elégséges fedezetet nyújthat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből adódó esetleges veszteségek kiegyenlítésére.