Budapesten ez a három kerület ugyan nem tesz ki jelentős részt az összes lakáspiaci forgalomból, hárman összesen a forgalom 11,5 százalékát adják, ami csak másfél százalékponttal több, mint a legnagyobb lakásállományú kerület, a XI. kerület részesedése az összes budapesti adásvételből, de a kerületben megkötött adásvételek száma ennél a három kerületnél esett vissza legkevésbé 2008-hoz viszonyítva. Lakásállományra vetített forgalmuk az átlagosnál magasabb. Míg a fővárosban 2011-ben 1000 lakásra átlagosan 27 adásvétel jutott (ez 2007-ben még 70 adásvétel volt), addig az V. kerületben 33 adásvétel, a II. kerületben 28 adásvétel jut 1000 lakásra. E tekintetben csupán a XII. kerület lóg ki a sorból 1000 lakásra jutó 24 adásvétellel.
Vidéken három, a nyugati országrészben fekvő, város esetében látható a legkisebb, az átlagosnál jóval alacsonyabb visszaesés a lakáspiaci forgalomban. Hasonlóan a budapesti kerületekhez, itt sem a legnagyobb lakásállományú települések bizonyulnak a leginkább válságállónak.
A három budapesti kerületben közös az átlagosnál magasabb ingatlanérték, illetve a relatív magas presztízs. 2012 első 8 hónapja alapján a használt téglalakások átlagértéke a V. kerületben 35 millió forintot, a II. kerületben 25-30 millió forintot, a XII. kerületben 21 millió forintot tett ki, a fővárosi átlagos 16-17 millió forinttal szemben. A kevésbé megkopott népszerűség mögött meghúzódó okok között a vásárlóközönség összetétele is szerepel. „Az V. és XII. kerületben 2012-ben, tapasztalatunk szerint, az átlagosnál jóval kisebb volt a hitelből vásárlók aránya, és a II. kerületben is az átlagosnál némileg magasabb a készpénzes vevők aránya.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Szemmel látható külföldi jelenlétet az idei évben egyelőre csak az V. kerületben tapasztaltunk a vásárlók körében.”
A fenti módszertan mellett nem csak a forgalom visszaesésében legkevésbé érintett területeket vizsgáltuk meg, hanem a két legnagyobb budapesti kerületet, a XI. és XIII. kerületet, illetve a lakásállományát tekintve a legnagyobb vidéki várost Debrecent is, melyek ingatlanpiacának visszaesése szintén kisebb az átlagnál.
Budapesten az átlagos 40 százalékos, 2008 és 2011 között mért forgalom visszaeséssel szemben a legnagyobb, 76 ezres lakásállományú XI. kerület csak 33 százalékos, a második legnagyobb, csak 3.500 lakással kisebb XIII. kerület pedig még ennél is kisebb 31 százalékos visszaesést mutat. Debrecenben a vidéki átlagos 45 százalékos forgalomcsökkenéssel szemben 36 százalékos csökkenés áll, tehát a nagyobb lakáspiaccal rendelkező területek is jól tartották magukat a válságban. Az 1000 lakásra jutó eladások számában szintén átlag feletti eredményt tudtak felmutatni.. A XI. kerületben 32 adásvétel, a XIII. kerületben 33 adásvétel jutott 1000 lakásra (a fővárosi átlag 27), Debrecenben ez a mutató pedig 27 adásvételen áll.
A XI. kerületben a nagyon színes ingatlanállomány nagyon színes összetételű vevői kört is jelent. Keresettek Kelenföld panellakásai, 8-15 millió forint között, Lágymányos 1,5 – 2 szobás téglalakásai, a belváros közelsége miatt. Sok egyetemi, főiskolai diák akár bérlőként, akár tulajdonosként a kerületben találja meg első budapesti lakását.
A XIII. kerületben, Újlipótvárosban, főleg a 30 év feletti korosztály, családosok vásárolnak. A legkedveltebb típusok között a jó állapotú nagypolgári, vagy Bauhaus épületekben lévő lakások szerepelnek. Kétszobás jó állapotú, újszerű lakásokat 15-25 millió forint közötti áron lehet vásárolni. Újlipótvárossal, illetve vonzerejével kapcsolatban érdemes megjegyezni a budapesti viszonyok mellett kiemelkedő lakóközösséget. A kerületben Angyalföld is nagyon keresett, az újszerű lakások nagyon széles skálája, illetve olcsóbb téglalakások alkotják a kínálatot, de megtalálhatóak jó árértékű panelek is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.