Tegnap szavaztak a képviselők az új postatörvényhez benyújtott módosító indítványokról. A kormánypárti honatyák által benyújtott 26 javaslatból végül mindegyiket elfogadta a parlament, hiszen a kormány a részletes vita során támogathatónak ítélte a javasolt beillesztéseket. Többségüket Nyitrai Zsolt és Koszorús László nyújtotta be, ötleteik között akad olyan is, amely alaposan átírta az eredetileg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott törvényt.
Így például tovább bővültek a 2013 január 1-jétől liberalizált postapiacot felügyelő hatóság, az NMHH jogosítványai. „Felhatalmazást kap a hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a ... szolgáltatási engedély megadásához szükséges vagyoni biztosíték mértékét és szabályait” – szerepel az egyik indítványban. Ugyanez a dokumentum előírja: a díjak, bírságok, valamint a kompenzációs alapba teljesítendő befizetések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
A 2013-tól esedékes postai piacnyitás előkészítésének fő dilemmája az EU számára az egyetemes szolgáltatói szerepkör és a piaci verseny összeegyeztetése. Tudni kell: az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges üzlet. Ennek kompenzálására egy alapot állítanak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be a Magyar Posta javára. „A postai szolgáltató legfeljebb a piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó nettó értékesítési árbevételének a kormány rendeletében meghatározott mértékű befizetésére kötelezhető” – olvasható a törvényjavaslatban. A Magyar Posta talpon maradását azzal is segítenék, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalos iratainak kézbesítésére megőrizheti kizárólagos jogát.
Az Állami Számvevőszék még 2011 novemberében hívta fel arra a figyelmet, hogy a veszteségbe forduló gazdálkodás azt a kockázatot is magában rejti, hogy a jelenleg még a Magyar Posta fenntartott szolgáltatásainak bevételéből fedezett egyetemes szolgáltatások ráfordításait a piacnyitástól az államnak a költségvetés terhére kell finanszíroznia. Ez minden bizonnyal nem így lesz, hanem az új piaci szereplőkkel fizettetik meg az állami vállalat veszteségeit. „Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás ellátás a következtében felmerülő méltánytalan többletterhe megtérítésére az Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számla nem hatékony eszköze, akkor a miniszter megvizsgál minden olyan lehetséges eszközt, amellyel a méltánytalan többletteher felmerülése elkerülhető, vagy annak megtérítése hatékonyabbá tehető” – olvasható az egyik indítványban. Hozzáteszik: a miniszter megvizsgálhatja „különösen annak lehetőségét, hogy az egyetemes postai szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében az engedélyes postai szolgáltatókra a Számlára fizetendő hozzájárulás helyett milyen követelmények írhatóak elő”.
A képviselők indoklása szerint erre azért lenne szükség, mert ez teszi kiszámíthatóvá az új piaci szereplők számára, hogy amennyiben bármely oknál fogva a részben általuk finanszírozandó kompenzációs számla nem működőképes, akkor további kötelezettségeik is lehetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.