Vámosi-Nagy Szabolcs a pénztárgépek NAV-hoz való bekötését a Világgazdaságnak úgy kommentálta: mindezt a gyakorlatban vélhetően úgy kell elképzelni, hogy a NAV felállít egy operatív központot, amely aszerint elemzi a beérkező adatokat, hogy az adott cég milyen tevékenységet folytat.
"Ha egy ékszerboltban naponta két tételt ütnek be a kasszába, az nem feltétlenül gyanús, de ha egy zöldségesnél, az már igen. A rendszerrel könnyebben dönt majd a NAV, hogy hova kell küldeni a revizort" - fogalmazott Vámosi-Nagy Szabolcs.
Hozzátette: mindez vélhetően preventív hatású is lesz, azaz a bevételt eltitkolók tartanak majd a lebukástól, és több tételt ütnek majd be a gépbe. "Hogy bejön-e a várt 95 milliárd, azt nem tudom kommentálni anélkül, hogy a tárca részletes számításait látnám" - tette hozzá.
A szakértő figyelmeztetett arra, hogy egy ilyen rendszer kiépítése idő- és erőforrásigényes, az egyes üzletek szakma szerinti kódjaitól kezdve az operatív központ fizikai kiépítéséig sokmindent el kell végezni, így akár kétséges is lehet, hogy januárban be tud-e indulni a szigor.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint jó irányba mutató intézkedés, ha Matolcsy György mai bejelentésének megfelelően a pénztárgépeket közvetlenül összekapcsolják az adóhivatallal, ugyanakkor a feketézésnek csak egy részét szoríthatja vissza.
A mai, 2012. október 5-i kormányzati tájékoztatón elhangzott bejelentés szerint, a jövőben minden pénztárgépet össze kell kötni informatikai úton a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. A kormány ezzel a módszerrel próbálja visszaszorítani a pénztárgépek működését manipuláló ügyeskedést, ettől az intézkedéstől 95 milliárd forint többlet ÁFA bevételt vár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.