„Az arab világ egyszerre jelent piacot, illetve megfelelő együttműködéssel tőkeerős befektetéseket Magyarország számára” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg tegnap a kétnapos I. Arab–Magyar Gazdasági Fórumot Budapesten Orbán Viktor kormányfő. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az arab országok kamaráit tömörítő szervezet (GUCCIAAC) közös rendezvényének célja a magyar befektetési és üzleti környezet, illetve a befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása az arab üzleti élet számára, illetve a kétoldalú kereskedelem fejlesztése. A fórumra 16 arab országból mintegy 200 befektetést tervező üzletember, kamarai vezető, illetve diplomata és politikus érkezett hazánkba. Az arab üzleti élet szerepelői összességében 1,94 milliárd euró értékű, 87 kiemelt hazai beruházási lehetőséggel ismerkedhetnek meg.
Az első alkalommal megtartott arab–magyar gazdasági fórum az új külgazdasági stratégia keretében meghirdetett „keleti nyitás” részeként került megrendezésre. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor beszédében azt mondta: az új magyar gazdaságpolitikai modell fontos eleme, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság és turizmus előtt sokkal szélesebb horizontot nyissanak, ehhez pedig "adódik számunkra az arab világ". A miniszterelnök szerint jól alakulnak az üzleti kapcsolatok az energiaszektorban, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, valamint az egészségiparban is. „Ezeken a területeken technológiát, tudást tudunk adni az arab világ számára” – mondta. Adnan Kassar, a rendezvény társzervezőjének, az Egyesült Arab Kamarának elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: az arab üzletemberek a vízgazdálkodás, az öntözés, a wellness-turizmus, illetve az egészségügyhöz kapcsolódó turizmus és az ezekhez kötődő befektetések területén látnak lehetőséget az együttműködésre.
„Az arab országokba irányuló kivitelünk a korábbi évekhez képest tavaly jelentősen megugrott, 550 milliárd forintra nőtt, azonban ez főleg egy magyarországi cégnek egy adott országba irányuló exportjának köszönhető” – mondta el lapunknak Szigetvári Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. Az 550 milliárd forintos kivitelből ugyanis az Egyesült Arab Emirátusok részesedése 390 milliárd forint volt, ami főként a hazánkban gyártott Nokia-mobiltelefonok kivitelének köszönhető, miután ezen országon keresztül látják el a többi régiós arab államot is a készülékekkel. Várhatóan az idei exportadatot jelentősen visszaveti majd, hogy a Nokia idén tavasszal jelentős leépítést hajtott végre komáromi gyárában, miután a gyártás egy részét a Távol-Keletre helyezte át – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Összességben nem tekinthető jelentősnek az arab világgal való kereskedelmi forgalmunk, miután alig haladja meg a törökországi vagy az izraeli mutatókat, így mindenképpen van tér és lehetőség a bővülésre. A kilencvenes évek előtt a magyar kivitelben a jelenlegi helyzethez képest arányaiban jóval jelentősebb volt az arab országok súlya, amit az úgynevezett baráti országokkal (Algéria, Irak, Szíria, Líbia) ápolt szoros kapcsolatnak volt köszönhető. A rendszerváltás után azonban a nagy állami exportcégek megszűnése ebben a szegmensben is éreztette hatását, és jelentősen visszaesett az arab országokba irányuló exportunk.
A Magyarországra irányuló arab befektetési lehetőségekkel kapcsolatban a szakértő elmondta: az tény, hogy az olajban gazdag Öböl-menti országok állami alapjai keresik a lehetőségeket, de az nem világos, miért éppen magyar állampapírokat vásárolnának befektetési céllal. Szerinte azonban a mezőgazdaságban mindenképpen kínálkozik lehetőség az arab tőke bevonására, vagyis arab pénzből itthon termeltetnék meg a különböző agrártermékeket, amit aztán exportálnának a térségbe.
Projektek sajttermeléstől filmes élményparkig
Az arab üzletemberek számára bemutatott 87 hazai kiemelt beruházás közül 35 turisztikai célú, 17 a megújuló energiaforrásokat és a zöldenergiát érinti, 14 az információs és kommunikációs technológiát, valamint az elektronikát, 11 az élettudományokat és a biotechnológiát, további 10 pedig a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos. A bemutatott beruházási lehetőségek közül egy turisztikai projekt számít a legnagyobb értékűnek. A több mint 350 millió eurós Budapestwood projekt egy filmes élménypark kialakítására vonatkozik. A megújuló energia projektek között a legnagyobb értékű (95 millió eurós) a Visontára tervezett bioetanol, biogáz és biomassza termelést célzó gyáré. Az agrárium terén pedig a Sole-Mizo sajttermelésre vonatkozó projektje az egyik legnagyobb összegű, 15 millió eurós.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.