Hamarosan újabb légitársaságok csatlakozhatnak ahhoz a tizenkét légitársasághoz (köztük az Air France-KLM, az Alitalia, a British Airways, a Brussels Airlines és a Qatar Airways), amelyek nemrég levélben fordultak a Budapest Airport (BA) vezérigazgatójához, az új reptéri díjszabás miatt. A Világgazdaság úgy értesült, hogy legalább még két hagyományos légitársaság is azon gondolkodik, miként tudná a leghatásosabban kifejezni az elégedetlenségét. A BA egyelőre nem döntött arról, hogy mikor és kivel ül majd tárgyalóasztalhoz. „A téli menetrendben átlagosan 7,2 százalékos volt a díjemelkedés, aminek fő indoka a telekadó mértéke volt, nélküle ez a változás csak két százalékos lett volna. A kedvezmény-rendszerünkkel arra ösztönözzük a légitársaságokat, hogy hozzanak minél több utast Budapestre” – mondta lapunknak Hardy Mihály, a reptéri cég kommunikációs vezetője. Hozzátette: semelyik légitársaságnak nem tudnak extra kedvezményeket adni. Szerinte nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet, hogy a Malév-csőd által okozott károkat, veszteségeket vagy az önkormányzat által 330 százalékkal megemelt telekadó pénzügyi következményeit egyedül a BA viselje.
Az ügy hátterében alapvetően az a folyamat áll, hogy teljesen megváltozott a BA üzleti modellje. Alkalmazkodnia kellett ahhoz a tényhez, hogy a járatok többségét immár a fapadosok adják. A hagyományos légitársaságok piaca pedig stagnál, komoly nehézségekkel küzdenek a puszta talpon maradásért is.
Ugyanakkor, hogy nagy problémák vannak, azt jól jelzi, hogy a fapados Ryanair is 40 százalékkal csökkenti budapesti járatait január 10-től, mivel a BA nem csökkentette díjait a kért szintre. A Wizz Air pedig november 13-ától visszatért az utasok buszos szállításához, mivel nem volt megelégedve a reptér által külön a fapados légitársaságoknak épített „sátras” létesítményekkel. Tudni kell, hogy amikor tavaly átadták hagyományos légitársaságok közönségére tervezett, 200 millió euróért felhúzott SkyCourt terminálépületet, akkor a Malév februári csődje „nem volt benne a pakliban”. Így most a szokatlan helyzet állt elő, hogy a budapesti reptér egyszerre prémium és fapados. Bár a szerződésekbe nem látunk bele, de feltételezhető, hogy az lehet a hagyományos légitársaságok problémája, hogy ugyanazért a szolgáltatásért többet kell fizetniük, mint a fapados riválisaiknak. A Malév csődjét követően a diszkont légitársaságok utasainak aránya 26 százalékról 50 százalékra növekedett. A repülőtéri díjakat pedig hatóság állapítja a BA javaslata alapján, és ez minden légitársaságra egyformán érvényes.
Tavaly a reptér 675 millió forint telekadót fizetett. Egy törvénymódosítás ezt megháromszorozta, vagyis rekordnagyságú, nem kevesebb, mint 2,25 milliárd forintra emelték a terhet. A XVII. kerületi önkormányzat szerint viszont a BA-nak nem a telekadó és nem a Malév-csőd okoz súlyos pénzügyi nehézséget, hanem saját hitelezői köre. Emlékeztettek arra, hogy a tulajdonosok a repülőtér 75 évre szóló, 464,5 milliárd forintba kerülő üzemeltetési jogát nagyrészt hitelből fizették ki. Szintén nem mellékes, hogy a reptér nemrég jelentette be, hogy Business Parkot hoz létre több lépcsőben a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér területének déli részén. Az első lépcsőben egy 10 ezer négyzetméteres iroda-raktár komplexum épül meg, 10 millió eurós költséggel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.