Az áfamentes üzletágeladás megkönnyíti a cégek életét

„Egy üzletág értékesítése eszközök adásvételét, követelések engedményezését, kötelezettségek átvállalását, és szerződések engedményezését jelenti, ami egy nagy értékű eszközállománnyal rendelkező üzletág esetén jelentős áfafinanszírozási terhet ró a vevőre. Ezért rendkívül kedvező az a tervezet, amely mentesítené az üzletágeladást az áfa megfizetése alól”  – foglalta össze Dr. Fekete Zsuzsa a MAZARS Tranzakciós Tanácsadási igazgatója.

Az áfafizetésből adódó pluszköltségek elkerülésének érdekében a vállalkozások eddig időigényes és bonyolult megoldások használatára kényszerültek – kezdeményezhették például az adott üzletág cégjogi kiválasztását.

A jelentéséből kiderül, hogy a tervezett módosítás szerint az üzletág átruházás csak abban az esetben lesz áfa körön kívüli ügylet, ha az üzletág kizárólag adóköteles tevékenységet végez, így a javaslat önmagában nem jelent majd megoldást az adómentes tevékenységet is folytató vállalkozások számára. A vállalkozásoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az üzletág részeként ingatlan is kerül-e átadásra, és ha igen, a felek megelőzőleg választottak-e az ingatlan értékesítésre áfakötelezettséget, mert ez utóbbi is feltétele az áfa körön kívüli kezelésnek. A MAZARS szerint a tervezetből egyelőre az nem derül ki, hogy ez a választás – az átruházó oldaláról – a tranzakció előtt megtehető-e abban az esetben, ha ingatlanértékesítési tevékenységet korábban nem folytatott.

Az áfamentesség kapcsán, az üzletág definíciójával új fogalom kerül be az áfatörvénybe. E szerint az üzletág a vállalkozásnak egy olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.

A MAZARS szerint a definíció mentén, az üzletág átruházási szerződés elkészítése jogi szempontból nem lesz bonyolultabb – bár az átvett szerződések engedményezése során az üzleti partnerek jóváhagyását meg kell szerezni – számviteli kezelésük ugyanakkor továbbra is összetett és erőforrás-igényes feladat marad.

Ennek elsősorban az az oka, hogy minden egyes átvett eszközt és kötelezettséget külön-külön kell felvenni a vevő a könyveibe, az üzletág vételára pedig általában nem a könyvekben szereplő tételeken alapul, hanem az üzletág működéséből származó jövőbeli hozamok jelenértékén.

A MAZARS szerint az áfafinanszírozási problémán kívül az üzletág átruházás vagy átalakulás kérdéskörének megítélésében további adójogi vetületeket, például a meglévő veszteségek továbbvitelének, és azok felhasználási lehetőségének szabályait is ismerni és mérlegelni kell. Az üzletág-átruházás ugyan áfa körön kívüli lehet jövőre, de a veszteség átvitelére ilyen módon továbbra sem nyílik lehetőség. Ugyanakkor az értékesítőnek a szigorodó veszteségelhatárolási szabályokkal sem kell szembenézni, azaz – a kiválással szemben – egy üzletág eladáskor nem kell a veszteségek későbbi felhasználásakor a tevékenység kétéves folytatására vonatkozó feltételeknek megfelelni. „Fontos tehát adózási szempontból is mérlegelni, hogy melyik tevékenységet, és milyen módon szervezzük ki” – mutat rá Fekete Zsuzsa.