Ma Magyarországon annyira nem látható előre, hogy hogyan alakul a következő években az áram jelenlegi, nagyon alacsony ára, hogy nincs olyan árelőrejelzés, amelyre alapozva erőmű-építési üzleti tervet lehetne építeni. Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója ezt a Világgazdaság azon kérdésére válaszolta az EnergiaInfó sajtóklubjában, hogy a jelenlegi stabil kereslet, erős import és romló állapotú erőműpark mellett mikorra alakulnak ki az országban olyan áramárak, amelyek mellett érdemes lesz újra erőművet építeni.
Igaz, hogy a Mavir legutóbbi – még a Nemzeti Energiastratégia előtt készített – erőmű-létesítési előrejelzése 2015-ig 9 317 megawattnyi új erőművi kapacitás létesítésével számol, 2020-ig pedig 10 500 megawattot (utóbbiból 8683 megawatt lenne használható az Erőterv szakértőjének számítása szerint), a lehetséges hazai beruházók sorra állítják le erőmű-építési előkészületeiket. (Ez utóbbi számokat Drucker György, az EnergiaInfó vezető elemzője ismertette.)
A jelenlegi áramárak mellett ugyanis nem látszik ezen projektek megtérülése, és a bizonytalan beruházási környezet miatt az sem, mikortól változna a helyzet. „A Mol százhalombattai finomítója területén a CEZ és a Mol által tervezett, CCGT típusú (kombinált ciklusú, gázturbinás) erőmű az egyik olyan, ami a közeli években nem fog megépülni” – jelentette ki Hornai Gábor. Pedig öt év elment a Mol itteni és a pozsonyi finomítója területén tervezett erőmű előkészítésére, engedélyeztetésére.
A hazai helyzetet rontja, hogy az idén rekord szintre érhet a hazai áramimport, ráadásul a hazai áramigény növekedés kielégítése is a nagyobb behozatalon alapul. Erről Turai József, a Magyarországi Energiakereskedők Szövetségének elnöke beszélt. Közben még a növekvő balkáni áramigény és az ország hat határkeresztező kapacitása miatt jelentősen nő a rajtunk keresztüli tranzit, ami jelentős ár-ingadozásokat okozhat.
Bár ez megint csak a hazai áram drágulása, azon keresztül az erőmű-beruházások vonzóvá válása felé vezetne, de Turai József szerint sem látható előre, hogy ez mikor következik be. Annál esélyesebbnek látja, hogy 2-3 éven belül a jelenlegi erőműpark állapota miatt gyakrabban kerülhet sor egy-egy erőművi blokk nem tervezett kiesésére. Ez rendszer szinten okozhat többlet feladatokat. Az új beruházások ellen szólhat, hogy a beruházók és a kereskedők is bizonyos mértékű kínálathiányban érdekeltek.
Turai József emlékeztetett viszont, hogy a térségünkben más beruházási környezetben, például az EU-n kívül, ma is érdemes lehet erőművet építeni. Éppen csak arra van szükség, hogy a beruházót ne kössék a szén-dioxid kibocsátási korlátok, és legyen megfelelő mennyiségű és hozzáférhető, gazdaságosan kitermelhető energiahordozó, például szén, vagy lignit. Épp most épül kínai pénzből a Balkánon egy lignit bázisú erőmű, az egyetlen új erőmű-beruházás a térségben.
Hornai Gábor szerint a kiút egy olyan villamos energia piaci szabályozási rendszer életbe léptetése, amely vonzóvá teszi a magyarországi erőmű-beruházásokat. Példának okáért valamilyen formában vissza kellene térni a hosszú távú áramvásárlási szerződések rendszeréhez, amely a beruházónak és a hitelezőnek is garanciát jelent pénzük megtérülésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.