Küszöbön az E.On eladása

Karácsony előtt az MVM Zrt. ellenőrzése alá kerülhet az E.On két legjelentősebb magyarországi cége, az E.On Földgáz Trade, és az E.On Földgáz Storage - tudta meg a Világgazdaság. A gáznagykereskedő társaság megszerzésével lezárul az az hosszabb ideje fennálló párhuzamosság, amely szerint az E.On és az MVM is dolgozik a 2015 utáni, hosszú távú gázimport szerződésünk meghosszabbításán, egyúttal pedig állami felelősséggé válik a nagykereskedelmi gázárak alakulása.
A vételárról folyamatos egyeztetés folyik, de forrásaink szerint az inkább az MVM által korábban ajánlott 800 millió euróhoz lenne közelebb, és nem a német fél által akkor kért 1,2 milliárd euróhoz, amit az E.On működési környezetében bekövetkezett negatív változások indokolnak. Az E.On egyébként 2006-ben vásárolt többségi részesedést a Mol földgázüzletágában.

Az energiaszolgáltatók adóterhének nagymértékű emelése mögött sokan azt sejtik, hogy ez volt az utolsó csavar a présen, amivel az E.On-t rávették a tranzakcióra. Posztl András, a Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi jogi iroda ügyvezető partnere szerint nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jellemző, hogy az állam gyakran használ nem túl elegáns eszközöket bizonyos tranzakciók kikényszerítésére. Hétfőn például a francia kormány fenyegette államosítással a világ legnagyobb acélgyártóját, az ArcelorMittalt annak francia gyárbezárási terveire válaszul.

A kormányzatok visszavásárlási tervei között ugyanakkor akad olyan, amely közgazdaságilag megalapozott. Erre lehet hazai példa a 2012-es év eddigi legnagyobb tranzakciója, melynek során a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megvásárolta a készenléti szervek speciális, belső mobilhálózatát kifejlesztő és üzemeltető Pro-M Zrt.-t a Magyar Telekom Nyrt.-től 19,9 milliárd forintért.

Posztl hangsúlyozta, hogy a piaci versenyben működő cégek visszavásárlása után a működtetés során az államnak a legnagyobb kihívás ezen cégek hatékony működtetése, e vállalatok felelős gazdálkodásának biztosítása. Ennek kapcsán jogi oldalról már nemcsak a tiltott állami támogatások problémájára kell fokozottan odafigyelnie. A Kúria ugyanis néhány hete megállapította az állam teljes konszernjogi felelősségét a hitelezők felé egy volt állami cég tartozásaiért. Ez az ítélet azért fontos, mert a hitelezőknek lehetőséget adhat, hogy ne csak a céghez, hanem a tulajdonoshoz - jelen esetben az államhoz - is fordulhassanak követeléseik megtérítése érdekében.

A szóban forgó cégbe az állam a későbbi privatizáció érdekében pénzt pumpált, annak ellenére hogy az folyamatosan veszteségeset termelt. Egy váratlan döntés következtében azonban a cég nem kapott több pénzt, így azonnal fizetésképtelen lett és felszámolás alá került. A hitelezők bírósághoz fordultak. A Kúria megállapította, hogy a hátrányos üzletpolitika azzal is megvalósítható, ha az állam mint tulajdonos a társaság veszteségeinek rendezése vagy a társaság megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A Jeremie alapoknál nagy a befektetetési kényszer, így Posztl szerint olyan célpontok is bekerülhetnek a befektetések közé, amelyeket korábban még nem találtak elég érdekesnek a befektetők.  A Jeremie II program indulása tovább erősítheti ezt a trendet. Idén már megtörténtek az első sikeres exitek is. A PortfoLion Zrt októberben jelentette be, hogy eladta 2011 januárjában szerzett részesedését a biotechnológia területén működő Cryo Management Kft-ben a svéd VitroLife AB-nek 5-9 millió euróét.

2012 harmadik negyedévében az előző időszakkal megegyező 37 magyar vonatkozású összeolvadási és felvásárlási (M&A) tranzakció zárult, ami darabszámot tekintve 2008 óta a legerősebb harmadik negyedéves eredmény - mutat rá az Invescom Corporate Finance elemzése. Az ügyletek összértéke 63 milliárd forint volt a cég becslése szerint, amely 31 százalékkal magasabb, a második negyedév, és 37 százalékkal az előző év azonos időszakának értékénél. Így ez már a hatodik egymást követő negyedév, ahol a tranzakciós összérték 100 milliárd forint alatt maradt. A negyedévben a magasabb aktivitás részben annak köszönhető az Invescom szerint, hogy a Jeremie I program a vége felé közeledik, így a kockázati tőkealapok a még rendelkezésükre álló uniós források gyors kihelyezésére törekednek.

Hét lezárt tranzakcióval a legnépszerubb befektetési célpont az IT és technológia szektor volt a negyedévben, melyet négy-négy ügylettel követett a pénzügyi szolgáltatások, élelmiszeripar, kereskedelem és telekommunikáció szektor. A tranzakciók összértékének 87 százalékát ez a négy szektor adta az időszakban.

Az Invescom összeállítása szerint a legnagyobb összértéket a harmadik negyedévben a telekommunikációs szektor mutatta fel, ahol a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megvásárolta a készenléti szervek speciális, belső mobilhálózatát kifejlesztő és üzemeltető Pro-M Zrt.-t a Magyar Telekom Nyrt.-től 19,9 milliárd forintért. A szektor másik jelentős tranzakciója során a Digi Kft. és más vevők a TvNetWork Nyrt.-ben szereztek 12,8 százalékos üzletrészt.

Az IT és technológia szektorban egyébként két tranzakció is Jeremie alapok által megvalósított tőkeemelés volt: a Euroventures Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. a felhő alapú fájlszinkronizáló szoftvert kifejlesztő Tresorit Kft.-be fektetett 380 millió forintot, míg a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. az online biztonságtechnikára szakosodott Boadree Zrt. tőkéjét emelte meg 200 millió forinttal.

Két nagyobb méretű társaság felvásárlására került sor a kereskedelem szektorban is, ahol a gyorsan forgó fogyasztási cikkek disztribúciójával foglalkozó Rafinanz Service Kft. 75 százalékát vásárolta meg a régió piacvezető FMCG szállítója, a horvát Orbico Group, míg az ausztrál PaperlinX Limited júliusban adta el a tulajdonában lévő öt középeurópai papír nagykereskedelmi társaság, köztük a Budapest Papír Kft. 100 százalékát a Heinzel Group érdekeltségébe tartozó osztrák Europapier International AG-nek. A pénzügyi szektorban az osztrák Uniqa AG az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól vásárolta vissza – más közép-európai érdekeltségei mellett – annak 15 százalékos üzletrészét az Uniqa Biztosító Zrt.-ben. Kivásárlással lett kizárólagos tulajdonos Wáberer György a Wabard Biztosító Zrt.-ben, melynek neve az ügylet zárása után Wáberer Hungária Biztosító Zrt. lett.

A hamarosan az MVM-hez kerülő gáznagykereskedelem 1960-ban indult az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) keretében, majd az 1991-ben létrejött Molhoz került, amely 2004-ben eladta az akkor már számos nagy versenypiaci ügyféllel is rendelkező, önálló cégbe szervezett tevékenységet az E.Onnak. Utóbbi 2006-ban került birtokon belülre, majd átnevezte szerzeményét E.On Földgáz Trade-dé (EFT), amelytől azonban a tulajdonosváltás után szinte az összes nagy ipari vevő átpártolt az EMFESZ-hez. Az EFT-nél csak a nagy mennyiségre vonatkozó, emiatt azóta is tehernek bizonyuló hosszú távú gázimport szerződés maradt, és a szabályozott árak miatt veszteséges, egyetemes piaci nagykereskedelem. Mozgásterének beszűkülését jelzi, hogy csoportja gönyűi, legkorszerűbb technológiát képviselő erőművének sem tudott olyan áron gázt szerezni, hogy az versenyképes áron termelhessen áramot. Az EFT terhei azonban csak részben nyomják majd az MVM vállát, mert a hosszú távú szerződés 2015 végén lejár, az állam pedig az árszabályozáson keresztül és más eszközökkel is segítheti a sajáttá váló gáznagykereskedőt.

Egyben lehet inkább hasznos a két tevékenység

Az 1997-ben indult hazai gáztárolás szintén a Molon keresztül és szintén önálló cégként, az EFT-vel egyidőben került az E.Onhoz. Az E.On Földgáz Storage-é ma a térség legnagyobb gáztároló kapacitása, amelynek jelentős szerepe volt a gázimport zavarok leküzdésében. Nem véletlenül tartják sokan fölöslegesnek az utóbb kialakított biztonsági gáztárolót. A cég válság még a válság miatt kisebb tárolási gény mellett is szép nyereséget termel. Csoport szinten jelentős szinergiát jelentett az E.Onnak, és ígér az MVM-nek is a két tevékenység együttes ellenőrzése.