Négymillió munkahely a felhőből?

Komoly gazdasági potenciált lát a felhő alapú szolgáltatások elterjedésében az Európai Unió, amely meg is lovagolná a cloud computing kínálta lehetőségeket. Ennek érdekében az Európai Bizottság néhány hete önálló cloud stratégiát dolgozott ki a közösség országai számára.

A dokumentum a kockázatok elhárításán és egy egységes szabályrendszer kialakításán túl azt célozza, hogy az európai cégek körében mind nagyobb teret nyerjen a felhőalapú szolgáltatások használata.

A bizottság azért döntött a cloud alapú szolgáltatások elterjedésének uniós támogatása mellett, mert az új stratégia kidolgozása során készített tanulmány szerint a központi beavatkozás jelentős hasznot hajthat az EU számára.

Az IDC által jegyzett elemzésből az derül ki, hogy amennyiben a cloud computing uniós hátszelet kap (policy-driven scenario) 2020-ban már 250 milliárd euróval járulhat hozzá a közösség bruttó hazai össztermékéhez, miközben beavatkozás nélkül (no intervention scenario) ez a szám mindössze 88 milliárd lenne. Hasonló a helyzet, ha egy hosszabb időszakot vizsgálunk: a központi támogatást feltételező forgatókönyv 2015 és 2020 között 940 milliárd eurós GDP-többlettel kalkulál, szemben másik szcenárió 357 milliárdjával.

A felhő alapú szolgáltatások térnyerésének ráadásul a munkaerőpiacra is jótékony hatása lehet: az IDC elemzése szerint 2020-ig - amennyiben az uniós elkötelezi magát a technológia dotálása mellett - a szektor 3,8 millió új munkahelyet teremthet (míg uniós támogatás nélkül ennél 2,5 millióval kevesebbet).

Az Európai Bizottság szerint bár az uniós cégek és fogyasztók nagyjából fele ma is használ valamilyen felhő alapú szolgáltatást, a megoldás valóban széleskörű elterjedését azonban számos szűk keresztmetszet és a korlát gátolja. A bizottság felismerte, hogy a cloud térnyerésének egyik legnagyobb akadálya a felhasználói bizalmatlanság, így a most kialakított stratégia egyik kiemelt területe épp a  szükséges biztosítékok megteremtése lett.

A dokumentum fő pontjai között szerepel egy EU egészére kiterjedő tanúsítási rendszer létrehozása, amely révén azonosítani lehet, hogy melyek a megbízható szolgáltatók, de rendelkezik a stratégia a vonatkozó jogi kötelezettségeket rögzítő szerződésminták kialakításáról, és a felhőben tárolt adatok mozgatásának és visszahívásának szabadságáról is.

Az uniós cloud stratégia legfontosabb eredményeként a hazai szolgáltatók is a biztonsági intézkedések várható jótékony hatását emelték ki. Taivainen Krisztián, az Elastoffice Magyarország Kft. ügyvezetője a Világgazdaság kérdésre elmondta: az irányelvek elfogadása és gyakorlati alkalmazása igen nagy előrelépésnek tekinthető a szolgáltatások iránti bizalom megteremtésének irányába.

A szakember szerint a cloud térnyeréséből egyébként hazánk is profitálhat, hiszen az informatikai szektor eddig is jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság növekedéséhez, a felhő alapú szolgáltatások térnyerése pedig tovább javítja az iparág kilátásait.

Taivainen Krisztián hangsúlyozta: a KSH adatai szerint az IT-szektor egyetlen növekvő ágazatként az idén 4,5 százalékos gyarapodást mutat, s az előrejelzések alapján a bővülés a jövőben is folytatódik. A növekedésben pedig piaci elemzők prognózisai szerint a cloud computing itthon is komoly szerepet kaphat: a következő időszakban az infokommunikációs ágazat bővülésének 80 százalékát adhatják a felhő vonatkozású értékesítések.