Mi mentheti meg a magyar rendszergazdákat?

A magyarországi vállalatok fele alkalmaz informatikai feladatok ellátására külső rendszergazdát, akik gyorsaságot, szakértelmet és érthető beszédet vár el a rendszergazdától – derül ki a múlt héten rendezett I. Országos Rendszergazda Konferencián publikált felmérésből. Bár szűkül a piac, egyre kevesebb akarnak fizetni a cégek, van kiút: kapcsolati háló vagy világháló kell az ügyfélfogáshoz.

Az Alphasonic által 100 Magyarországon működő (nem informatikai) vállalkozás döntéshozói körében végzett kutatás eredményéből kiderül: a cégek fele foglalkoztat saját rendszergazdát. A vállalatok 30 százaléka külső céget bíz meg informatikai rendszere üzemeltetésére, 18 százalékuk külső és belső rendszergazdát is alkalmaz, 2 cég pedig arról számolt be, hogy ismerős segít be az informatikai problémák megoldására.
Szakértelmet, de gyorsan

A megkérdezett cégvezetők többsége (52 százalék) elsősorban gyors megoldást vár el a rendszergazdai szolgáltatást nyújtó cégtől. Szintén fontos a szakértelem (27 százalék), a megbízhatóság (14 százalék) és az állandó elérhetőség (12 százalék). Emellett sokan fontosnak tartották, hogy a rendszergazda beszélje a megbízó nyelvét.

"Bár a szakértelmet csak második helyre sorolták a válaszadók, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a szakértelem alapvető elvárássá vált, hiszen a kutatásból egyértelműen kiderült, hogy legtöbben a cégen belüli tudáshiány miatt fordulnak külső informatikusokhoz" - véli Kirov Kiril, a kutatást készítő Alphasonic Kft. ügyvezető igazgatója.

Az informatikai felmérés megerősítette, hogy az ügyfelek miatt és a törvényi szabályozás következtében is egyre fontosabb adatbiztonság miatt fokozottan figyelmet várnak el a külső szolgáltatóktól is, ha azok érzékeny adatok közelébe kerülnek: a teljes titoktartás alapvetően fontos.

A kutatásból kiderül: a legtöbb cég illetékes vezetője elsősorban személyes kapcsolatok, ajánlások útján keresett vagy keresnek külső rendszergazdát (62 százalék). A válaszadók 26 százaléka fordul ilyen esetben az internethez, azon belül főleg a Google keresőhöz, 10 százalékuk ad fel álláshirdetést, míg a maradék 2 százalék egyéb utakon jut megfelelő szolgáltatóhoz.